„Szerkesztő:Gitta9797/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gitta9797 (vitalap | szerkesztései)
Gitta9797 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
94. sor:
 
==II. világháború és függetlenedés==
A Japán Császárság II. világháborúban való részvételével Csószonnak is ki kellett vennie részét. A Koreai-félsziget területén végezték a hadiiparban előállított fegyverek és eszközök egy részét, mivel egyenes arányban nőtt a hadsereg szükségleteit ellátó kohászat, kitermelőipar, vegyipar, és áramtermelés mértéke. Bevezették az általános munkaszolgálatot (több százezer koreai lett Japánba hurcolva), és egyre többen vonultak be a Koreai Hadseregbe, ami természetesen a császári haderő részét képezte. 1940-ben 145 ezer fő, 1941-ben már 250 ezer fő volt tagja. {{refhely|Csoma Mózes: ''Koreai csaták és harcosok'', Budapest, 2011, 125.old.|}} Ezzel egyidőben ellenállását kifejezve az Ideiglenes Kormányzat hadat üzent az újonnan megalakuló Felszabadító Hadsereggel a Japán Birodalomnak és Németországnak is. 1943 végén Franklin Roosevelt, Winston Churchill, és Csang Kaj-sek megállapodott, hogy a Koreai-félsziget „megfelelő időben” függetlenedni fog.{{refhely|Nahm C. Andrew: ''Korea - Tradition and Transformation. A History of the Korean People'', Hollym. New Yersey és Söul, 1988, 329.old.|}} Ehhez később Sztálin is áldását adta. 1945 februárjában Sztálin ígéretet tett, hogy a szovjet csapatok is bekapcsolódnak a távol-keleti harcokba. {{refhely|Csoma Mózes: ''Koreai csaták és harcosok'', Budapest, 2011, 129.old.|}} [[Potsdami konferencia|A potsdami konferencián]]
 
==Naisen ittai==
101. sor:
 
==A megszállás hatásai==
A megszállásnak nem csak gondolkodásbeli hatása volt, de számos olyan eseménysorozatot indított el, mivel indokolható például a Koreai-félsziget megosztottsága is. <br> [[Kim Ir Szen]], a későbbi Észak-Koreai diktátor családja a megszállás és országos éhínség hatására költözött Mandzsúria területére, és a kínai Csilinben a Jüven Középiskola diákjaként csatlakozott az ott működő titkos marxista szervezethez. Az Észak-Koreai dokumentumok alapján ő maga volt a Pektuszan vidékén létrejövő Japán-ellenes csapatok egyik vezére és alapítója. {{refhely|Lankov, Andrei. Stalin to Kim Il Sung: ''From Stalin to Kim Il Sung - The Formation of North Korea 1945-1960'', 52.old.|}} 1942-re Kim Ir Szen a Vörös Hadsereg kapitányi pozíciójáig emelkedett. Ekkor vette fel az Il Szong utónevet, ami "Japánt„Japánt legyőzőt"legyőzőt” jelent (cirill betűs átírásban vált Ir Szenné).
 
==Megszállás utáni koreai-japán kapcsolat==