„Spitzbergák” változatai közötti eltérés

A '''Spitzbergák''' ([[norvég nyelv|norvég]] nevén: '''Svalbard''') a [[Jeges-tenger]]ben található szigetcsoport, az [[európa]]i kontinenstől északra, körülbelül félúton [[Norvégia]] és az [[Északi-sark]]pont között. Szigetei a 74° és 81° északi szélesség között, a 10° és 34° keleti hosszúság között találhatóak. A Spitzbergák [[1924]]-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a Spitzbergák területe Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitás erősen korlátozott.<ref name="lovdata.no">[http://www.lovdata.no/traktater/texte/tre-19200209-001.html A Svalbard szerződés eredeti szövege (angol és francia)]</ref> Ez Norvégia legészakibb területe. A szigetek közül három lakott: a [[Nyugati-föld|Spitsbergen]], a [[Bjørnøya]] és a [[Hopen]].

A Spitzbergák rengeteg tengeri madár fészkelőhelye. Négy [[emlősök|emlősfaj]] található a szigeteken: a [[kelet-európai pocok]] ''(Microtus levis)'', a [[sarki róka]] ''(Alopex lagopus spitzbergensis)'', a [[rénszarvas|svalbardi rénszarvas]] ''(Rangifer tarandus platyrhynchus)'' és a [[jegesmedve]] ''(Ursus maritimus)''. A [[Éghajlatváltozás|klímaváltozás]] sok fajt jelentősen érint.<ref>[http://index.hu/tudomany/2013/01/18/sarki_rokakat_veszelyeztet_a_klimavaltozas/ Sarki rókákat veszélyeztet a klímaváltozás] Az [[Index.hu|index]] cikke Brage Bremset Hansen (NTNU – Centre for Conservation Biology) tanulmányáról</ref> Mióta a [[jegesmedve|jegesmedvék]] egyre gyakrabban járnak a Spitzbergákon, a helyieknek elővigyázatosságból puskát kell maguknál hordaniuk a városokon kívül, de a medvéket törvény védi, így nem szabad ok nélkül megzavarni őket.

[[Norvégia]] már [[1871]]-ben területi igényt jelentett be a szigetekre, de ezt a többi állam nem ismerte el, különösen [[Oroszország]] tiltakozott. Így 1920-ig a terület ''res nullius''nak minősült. [[1909]]-ben Norvégia azt javasolta, hogy norvég-svéd-orosz közös igazgatás alá helyezzék a területet. Az egyezmény kidolgozására 1916-ban összeült testület a [[első világháború|világháború]] miatt azonban nem tudta munkáját elvégezni. Az [[1920]]. [[február 9.|február 9-i]], [[Dánia]], [[Hollandia]], [[Franciaország]], [[Oroszország]], [[Japán]], [[Norvégia]], [[Svédország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] által megkötött, [[1924]]-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a Spitzbergák területe Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitás erősen korlátozott.<ref name="lovdata.no"/> [[1925]]-ben vette át Norvégia a tényleges irányítást. Ezen különleges egyezmény mellett más országok – egészen pontosan a szerződést megkötő, vagy ahhoz csatlakozó országok – is (többek között Magyarország is) jogosultak a természeti kincsek és erőforrások kitermelésére a teljes egyenlőség elve alapján. Jogosult a többi állam a szigeteket [[hajózásVízi közlekedés|hajózási]]i, [[halászat]]i célból is használni, [[hírközlés]]i állomásokat és kereskedelmi vállalkozásokat is létrehozhatnak ott. A szerződés a szigeteket [[Demilitarizált övezet|demilitarizálta]]. A kiaknázási jogot [[Norvégia]] több államtól megvásárolta. A [[Szovjetunió]] [[1935]]-ben csatlakozott a szerződéshez, és jogutódja, [[Oroszország]] két [[szénbányaSzénbányászat|szénbányát]] is üzemeltet ott. Ezáltal kialakulhatott egy állandó orosz település, [[Barentsburg]]. Egy másik orosz település, [[Pyramiden]] 2000-ben elnéptelenedett.

A szigeteken nincsenek utak, a városok között [[hajó]]val, [[repülőRepülőgép|repülővel]]vel, [[helikopter]]rel vagy [[hómobil]]lal közlekednek.

A norvég kormány egy magbankot hozott létre Svalbardon, amely a világ [[Növények#A n.C3.B6v.C3.A9nyek nem rendszertani csoportjai|élelmiszernövényeinek]] magvait tárolja, esetleges globális katasztrófák esetére. A [[Bunker (építmény)|bunker]] építését [[2007]] márciusában kezdték el, és [[2008]]-ban fejezték be. A 3 millió mag befogadására is alkalmas létesítmény gyűjteményét a Global Crop Diversity Trust gondozza. A magokat -18&nbsp;°C hőmérsékleten tárolják, többek között a [[permafroszt]]nak köszönhetően.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/4605398.stm 'Doomsday' seed bank to be built], BBC News, 2006. január 12. (letöltve: 2007. február 11.)</ref><ref>[http://www.hirado.hu/cikk.php?id=183047 Nyilvánosságra hozták a norvég "ítéletnapi" magbunker terveit], Híradó Online, 2007. február 9. (letöltve: 2007. február 11.)</ref><ref>Végh Zsófia: [http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=101661 Noé bárkája növényeknek – Az Északi-sark közelében nemzetközi magbank épül], Magyar Hírlap, 2006. március 2. (letöltve: 2007. február 11.)</ref>

Ezt nem egyedül a norvég kormány finanszírozza, hanem több alapítvány, szervezet és magánszemély hozzájárulása is segíti a munkálatokat, mint pl. [[Bill Gates]] és felesége [[The Bill & Melinda Gates Foundation|alapítványa]], amely mintegy 30 millió dollárral járult hozzá a létesítmény megépítéséhez.