„Népkert (Miskolc)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Már van forrás |
Címke: HTML-sortörés |
||
6. sor:
Északról a [[Mindszenti templom|Mindszenti katolikus temető]], a műjégpálya és a [[Miskolci Sportcsarnok|Sportcsarnok]] és ezek előtti köztér, keletről a Szilágyi Dezső út (a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] egy szakasza), délről a Budai József utca és a Szigligeti Ede tér, nyugatról a Görgey Artúr út határolja.
== Története ==
Egy közkert létesítésének ötlete már a 19. század közepétől foglalkoztatta a város vezetőit.
[[Adler Károly (építész)|Adler Károly]] 1884-ben készült térképén már szerepel a Kálvária-dombtól keletre, a mindszenti evangélikus temető „alatt” a Lövölde-kert és a tőle elkülönült Népkert. A Lövölde-kertet az 1872. június 22-én alakult Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet, a polgárok és a katonák közös egyesülése hozta létre. Az egylet elnöke [[Lévay József]] volt, aki 1872. július 12-én terjesztette elő a lövölde létrehozását, de szükségesnek tartotta mellette egy közpark létrehozását is. A tagosítás és a parkrészek kialakítása hamarosan meg is történt. A Lövölde-kert részben egymásra merőleges utakkal felosztott kert volt, másik, déli része pedig lágy, ívelt vezetésű utakkal volt kialakítva. A lövöldét (park és építmény) mindkét oldalról fasor szegélyezte, és így a Népkerttől is fasorral volt elválasztva. A Népkert szimmetrikus kialakítású, romantikus elhelyezésű utakkal és növényzettel ellátott szigetekkel rendelkezett. A létrehozásról és a kertészeti terv kialakításáról 1877-ben döntött Miskiolc közgyűlése, és a döntés értelmében „a népkert oly intézmény, a mely a város költségén létesítve és fenntartva a közjárónak szolgál”. 1889-ben a parkban zenepavilont építettek (nagyjából a mai könytár helyén állt). A kert végső kialakításának, kinézetének harcosa Musitzky Lucián katonatiszt volt, akit ezért (és az Avas-rendezésben vállalt szerepéért is) a város [[Miskolc díszpolgárainak listája|díszpolgárává]] választott.<ref>Musitzky Lucián (1845–1896) horvát katonatiszt volt, aki katonái segítségével virágoskertté változtatta az Avasi sétányokat, és Erzsébet-kertté alakítota a temetők melletti 20 holdnyi területet.</ref> 1899-ben itt állítottak először Magyarországon szobrot [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királynénak]]; a mellszobrot [[Stróbl Alajos]] készítette bronzból, helyén ma egy másolat található.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/szobrok.html Erzsébet királyné 1898-1914 között felállított szobrai]</ref>
1899-re a lövölde területe beleolvadt az Erzsébet-kertbe (ez volt a park hivatalos neve), az egylet is megszűnt. A Lövölde-kert helyét különböző sportegyletek vették át. Télen korcsolyapályát, nyáron teniszpályákat alakítottak ki a helyén a Miskolci Sport Egyesület (később Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület) tagjai számára. A Népkerthez kötődött a Miskolci Atléta Kör is, amely 1889–1939 között működött.
A századfordulón megépült az [[Miskolc egészségügyének_története#Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház|Erzsébet kórház]]. A Népkert és a kórház közötti területet felparcellázták, a Csabai kapuban szép polgári villák épültek, a keletre fekvő részeken pedig családi házas övezet alakult ki. 1910-ben a Népkertet a beépített területtől a Losonczi Farkas Károly polgármesterről elnevezett utca választotta el (ezt később Budai József utcára nevezték át). 1903-ra felépült a [[Népkerti Vigadó|Vigadó]], mellette voltak a sportpályák. 1910–20 között tíz teniszpálya működött itt, amiket télen jégpályává alakítottak. A sporttevékenység fokozatosan előtérbe került, és Hajós Alfréd 1925-ben el is készítette a népkert keleti végébe elképzelt futó- és labdarúgó stadion terveit.<ref>1. Nem egyértelmű, hogy valóban Hajós tervei szerint épült meg a pálya.<br />2. A stadiont és a Népkertet, valamint a temetőt az 1970-es években kialakított Király–Szilágyi Dezső utca kialakítása elválasztotta egymástól. Ma már alig közismert, hogy a pálya valamikor a Népkert része volt.</ref> A területet 1938 nyarán felújították: új útvonalakat, sétányokat alakítottak ki, megűjították a virágoskerteket és a gyepfelületeket, korszerű világítótesteket helyeztek el. 1948-ban a Vigadó melletti sportpályák helyén 2500 ülőhelyes szabadtéri színpadot alakítottak ki, ahol színházi, opera- és balettelőadásokat tartottak nyaranta, de voltak hangversenyek és filmelőadások is.
Miután Miskolc a [[második világháború]] után gyors növekedésnek indult, a Népkert gyakorlatilag a belváros része lett. Az 1950-es években ez a térség lett a május elsejei felvonulások végpontja, a munkás majálisok helyszíne. A Népkert történetének új fejezete az 1970-es években kezdődött: 1970-ben nyitották meg az egykori Lövölde-kert helyén a [[Miskolci Sportcsarnok|Sportcsarnokot]], keleti végén két nyitott műjégpályával, 1972-ben mellette a [[II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtárat]]. 2005-ben a szabadtéri színpad helyén, a Vigadó mellett felépült a [[Miskolci Sportcsarnok#A jégcsarnok|jégcsarnok]] és egy nyitott (később tetővel fedett) jégpálya. Magát a parkot többször korszerűsítették, megújították a sétautakat és a növényzetet, a közepén szökőkutat helyeztek el, délkeketi részén játszótéret alakítottak ki.
==Látnivalók és sportlétesítmények==
| |||