„Népkert (Miskolc)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képek be
14. sor:
1899-re a lövölde területe beleolvadt az Erzsébet-kertbe (ez volt a park hivatalos neve), az egylet is megszűnt. A Lövölde-kert helyét különböző sportegyletek vették át. Télen korcsolyapályát, nyáron teniszpályákat alakítottak ki a helyén a Miskolci Sport Egyesület (később Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület) tagjai számára. A Népkerthez kötődött a Miskolci Atléta Kör is, amely 1889–1939 között működött.
 
A századfordulón megépült az [[Miskolc egészségügyének_története#Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház|Erzsébet kórház]]. A Népkert és a kórház közötti területet felparcellázták, a Csabai kapuban szép polgári villák épültek, a keletre fekvő részeken pedig családi házas övezet alakult ki. 1910-ben a Népkertet a beépített területtől a Losonczi Farkas Károly polgármesterről elnevezett utca választotta el (ezt később Budai József utcára nevezték át). 1903-ra felépült a [[Népkerti Vigadó|Vigadó]], mellette voltak a sportpályák. 1910–20 között tíz teniszpálya működött itt, amiket télen jégpályává alakítottak. A sporttevékenység fokozatosan előtérbe került, és Hajós Alfréd 1925-ben el is készítette a népkert keleti végébe elképzelt futó- és labdarúgó stadion terveit.<ref>Nem egyértelmű, hogy valóban Hajós tervei szerint épült meg a pálya. </ref><ref>A stadiont és a Népkertet, valamint a temetőt az 1970-es években kialakított Király–Szilágyi Dezső utca kialakítása elválasztotta egymástól. Ma már alig közismert, hogy a pálya valamikor a Népkert része volt.</ref> A területet 1938 nyarán felújították: új útvonalakat, sétányokat alakítottak ki, megújították a virágoskerteket és a gyepfelületeket, korszerű világítótesteket helyeztek el. 1948-ban a Vigadó melletti sportpályák helyén 2500 ülőhelyes szabadtéri színpadot alakítottak ki, ahol színházi, opera- és balett-előadásokat tartottak nyaranta, de voltak hangversenyek és filmelőadások is.
 
Miután Miskolc a [[második világháború]] után gyors növekedésnek indult, a Népkert gyakorlatilag a belváros része lett. Az 1950-es években ez a térség lett a május elsejei felvonulások végpontja, a munkás majálisok helyszíne. A Népkert történetének új fejezete az 1970-es években kezdődött: 1970-ben nyitották meg az egykori Lövölde-kert helyén a [[Miskolci Sportcsarnok|Sportcsarnokot]], keleti végén két nyitott műjégpályával, 1972-ben mellette a [[II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtárat]]. 2005-ben a szabadtéri színpad helyén, a Vigadó mellett felépült a [[Miskolci Sportcsarnok#A jégcsarnok|jégcsarnok]] és egy nyitott (később tetővel fedett) jégpálya. Magát a parkot többször korszerűsítették, megújították a sétautakat és a növényzetet, a közepén szökőkutat helyeztek el, délkeleti részén játszóteret alakítottak ki.