„Japán konyhaművészet” változatai közötti eltérés

* [[Szoba (étel)|Szoba]]　蕎麦, hajdinatésztavékony sszálú, azszürkés-barna ebbőltészta, készültami leveshajdinalisztből készül

* [[Udon]] 饂飩, vastag tésztaszálú, s az ebbőlbúzalisztből készült levestészta

A japán tészták gyakran helyettesítik a rizs alapú étkezést. A szoba (soba, kanji, vékony szálú, szürkés-barna tészta, ami hajdinalisztből készül) és udon (kanji, vastag szálú, búzalisztből készült tészta) tradicionális japán tészták, míg a rámen egy modern importált tésztatípus, ami széleskörben elterjedt és meghonosodott. Vannak más, kevésbé elterjedt tészta fajták.

A japán tésztákat, például a szobát és az udont, önmagukban fogyasztják, a hagyományok szerint köret nélkül. Lehet feltétet tenni rájuk, amit gunak (具) neveznek. Ha azonban ez a feltét tempura (sültbundás garnélarák), akkor „gu” helyett „garnélaráknak” vagy „tempurának” nevezik.

A meleg tésztákat általában egy olyan tálban szolgálják fel, amit előzetesen a tészta levesébe áztattak, ezeket kake-szobának vagy kake-udonnak hívják. A hideg szoba levestészta fűszerezetlenül érkezik egy zarun (a zaru japánul szűrőt笊, jelentszűrő, a hideg szoba tésztát egy lyukacsos bambusz tálon tálalják, amelyen lecsepegtethető a víz a tésztáról) vagy szeiron ( 蒸籠, szó szerint ,,gőz-kosár", egy olyan kosár amiben gőzőlni lehetszokták az ételeket) és evőpálcikával kell felvenni, majd a szószába mártani. A tésztaleves egyfajta dasi-mirin keverék, a szósz hasonló, de sűrűbb állagú, mert több benne a szójaszósz.