„Kjúdó” változatai közötti eltérés

 

A ''ja'' (矢, nyílvessző) hagyományosan bambuszból készült, sas- vagy sólyomtollakkal. A legtöbb ''ja'' manapság még mindig bambuszból készül (bár vannak íjászok, akik alumínium vagy szénszálas vesszőket használnak), a tollakat pedig nem veszélyeztetett madaraktól szerzik, mint például a pulyka és hattyú. Egy nyílvessző hossza az íjász ''jacuká''ja, plusz 6-10 centiméter. A kjúdó íjászok általában körönként két nyilat lőnek ki, először a ''haját'' (甲矢, "első nyíl"), utána az ''otojá''t (乙矢, "második nyíl"). Minden ''já''nak van egy forgási iránya, mert a madár különböző oldalán lévő tollakból készülnek; a ''haja'' oldás után az óramutató járásával megegyező irányban, az ''otoja'' azzal ellentétesen forog. A ''já''kat rendszerint hengeres tegezben tartják, amelyet ''jazucu''nak (矢筒) hívnak, szertartásos és hagyományos alkalmakkor az íjászok ''jebirá''t (箙) használnak.

A kjúdó íjászok a jobb kezükön kesztyűt viselnek, amelyet ''jugaké''nek (ゆがけ) hívnak. A ''jugaké''nek sok változata van, jellemzően szarvasbőrből készülnek. A résztvevők választhatnak kemény kesztyűt (keményített hüvelykujjal) vagy puha kesztyűt (keményített hüvelyujj nélkül), mindkettőnek megvan a maga előnye.