„Amateraszu Ómikami” változatai közötti eltérés

'''Amateraszu Ómikami''' (天照大神／天照大御神／天照皇大神), ''Amateraszu'' (天照), vagy ''Óhirume no Mucsi no Kami'' (大日孁貴神) a japán mondakör része és egyben a [[sintó]] vallás főistene. A Nap, illetve az Univerzum isteneként tartják számon. Nevének jelentése: a magasztos ''[[kami'']] (isten) aki a mennyben ragyog. A [[Kodzsiki]] és a [[Nihonsoki]] szerint a japán uralkodók Amateraszu közvetlen leszármazottai. A szigetvilág-teremtő istenpáros, [[Izanagi]] és [[Izanami]] gyermekeként leküldte unokáját, [[Ninigi no Mikotó]]t a földre, hogy vonja uralma alá Japánt. E célból pedig neki adta a szent tükröt, a kardot és az ékkövet, a későbbi uralkodói jelvényeket. Ninigi ükunokája, [[Dzsimmu japán császár|Dzsimmu]] lett az első császár. Amateraszu Ómikami lelke azóta a sintó főhelyén, az [[iszei nagyszentély]]ben lakozik.

Amateraszut az egész Ázsia területén megjelenő napisten japán megfelelőjeként tartják számon. Számos hasonlóság áll fenn a japán és a koreai napisten, [[''He-nim]]'' között, különös tekintettel az istentiszteletre. Ugyanazokat a szimbólumokat és gyakorlatokat alkalmazzák mindkét országban. A napisten egy másik lehetséges megjelenési formája a kínai [[Hszi-ho]]. A napisten tisztelete csak Japánban volt szakadatlan, míg máshol a különböző vallási mozgalmak, mint a [[buddhizmus]] vagy a [[taoizmus]] akadályozták tiszteletét.

A legrégebbi történetek Amateraszuról az i. sz. 712-ből származó [[Kodzsiki]]ben (古事記, ''Régi idők feljegyzései'') és az i. sz. 720. körüli [[Nihonsoki]]ban (日本書紀, ''Japán krónika'') találhatók meg, ezek a japán történelem legrégebbi feljegyzései. Amateraszu Napistennő a vihar és tenger istenének, [[Szuszanó]]nak, illetve a Hold istenének, [[Cukujomi]]nak a testvére. Azt írják, hogy Amateraszu testvéreivel megfestvén a tájat alkotta meg az ősi Japánt. Mindhárman [[Izanagi]] szülöttei. Miután az [[Izanami]] megmentésében kudarcot valló Izanagi visszatért a [[''Jomi]]''ból (alvilág), rituális tisztítást végzett. A bal szemét mosta, amikor megszületett Amateraszu, a jobbat, amikor Cukujomi és az orrát, amikor Szuszanó.

A szövegek írnak továbbá egy másik, régóta fennálló versengésről Amateraszu és öccse, Szuszanó között. Amikor Szuszanónak el kellett hagynia [[Takamagahara|Takamagaharát]] (menny) Izanagi parancsára, elment, hogy elköszönjön nővérétől. Amateraszu gyanakvó volt, de amikor Szuszanó felvetette, hogy párbajozzanak, amivel bebizonyíthatja őszinteségét, Amateraszu beleegyezett. Mindketten elvettek a másiktól egy tárgyat, amikből istenek és istennők születtek. Amateraszu Szuszanó kardjából három nőt teremtett, míg testvére öt férfit Amateraszua napisten nyakláncából. Azt állítván, hogy mivel az ő nyakláncából születtek, így az istenek az övéi, az istennők pedig ugyanezen alapon Szuszanóé, eldöntötte, hogy ő nyerte a párbajt, hiszen Szuszanó kardja nőket teremtett. Innentől kezdve nyugalomban éltek egészen addig, amíg Szuszanó dühöngésbe nem kezdett nyughatatlansága miatt. Elpusztította a Napistennőtestvére rizsföldeitrizsföldjeit, egy megnyúzott pónilovat hajított a szövőszékére és megölte egyik kísérőjét. A dühös és szomorú Amateraszu az [[Amano Ivato]]ba bújt, ilyenformán sokáig nem jött fel a Nap az égre. Jóllehet rábeszélték, hogy hagyja el a barlangot, Szuszanót megbüntették és száműzték Takamagaharából. Akkor békültek ki, amikor Szuszanó neki adta a [[Kuszanagi no Curugi]] kardot a béke zálogaként. Mikor mindketten megbékéltek, a Hold újra láthatóvá vált az égen. A legenda szerint Amateraszu odaadta leszármazottjának, Niniginek a [[Jata no Kagami]] tükröt, a [[Jaszakani no Magatama]] ékszert és Kuszanagi no Curugi kardját. Ezek a szent tárgyak váltak Japán uralkodói jelvényeivé.