„Buddhizmus Dél-Afrikában” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „thumb|250px|right|A [[Nan Hua-templom Johannesburg közelében]] A '''buddhizmus Dél-Afrikában''' kisebbségi vallásnak számít…” |
a ellenörzőműhely javításai AWB |
||
5. sor:
==Története==
Az első dél-ázsiaiak az 1680-as években érkeztek [[Fokföld]]re. A 19. század végén [[India|Indiából]] érkeztek munkások Natal tartományba, akik között volt buddhista és hindu egyaránt, illetve olyan is aki az afrikai kontinensen tért át a hindu vallásról a buddhizmusra. Az 1970-es években számos buddhista csoport jelent meg a nagyvárosokban, amelyek tovább szaporodtak a 80-as évek közepén. A mai buddhista irányzatok lefedik szinte a világ összes buddhista irányzatát, például a [[théraváda]], a [[mahájána]], a [[tibeti buddhizmus]], illetve az [[Buddhizmus Nyugaton|új buddhista irányzatok]] iskoláit.
Palmo apáca (Freda Bedi) 1972-es látogatása indította el a dél-afrikai [[karma kagyü]] tibeti buddhista iskola létrehozását.<ref>http://www.e-maho.com/ebooks/lady-of-realisation</ref> A 16. [[karmapa]] halála után Csödzse Akong rinpocse dharmaközpontokat állított fel a főbb városokban, amelyek ma [[Orgyen Trinli Dordzse]], a 17. karmapa irányítása alatt működnek.<ref>{{cite web|url= http://kagyuoffice.org/karmapa/|publisher= Kagyuoffice.org|title= 17th Karmapa |accessdate= 2017-03-21}}</ref>
A [[Fo Kuang San]] rend építette Afrika legnagyobb buddhista templomát, a [[Nan Hua-templom]]ot [[Bronkhorstspruit]] városában, [[Pretoria]] közelében. Az ország fontos buddhista központja még az [[Ixopo]] település melletti elvonulási központ. A nicsiren buddhizmus világi szervzezete, a nemzetközi [[szoka gakkai]] központja [[Johannesburg]]ban van. A koreai [[Koreai buddhizmus|szon]] központja Fokvárosban van. Az országban működő vipasszaná szervezet, amelyet [[S. N. Goenka|S.N. Goenka]] alapított, a legdélebbi tartományban tart fenn elvonulási központokat. Ezen kívül jelen vannak az új irányzatok is, mint például a sambhala buddhizmus, a gyémánt út buddhizmus, vagy az [[Új Kadampa Hagyomány]].
12. sor:
== A dalai láma látogatásai ==
A [[Tendzin Gyaco|14. dalai láma]] Dél-Afrikába látogatott 1999-ben és 2004-ben, hogy részt vegyen a Világ Vallásainak Parlamentje elnevezésű találkozón. Egy 2009-es nemzetközi békekonferencián való részvételnek azonban nem tudott eleget tenni a tibeti buddhista láma, ugyanis vízumkérelmét elutasította a dél-afrikai kormány. Ugyanígy nem kapott vízumot 2011-ben, amikor személyes jóbarátja [[Desmond Tutu]] [[Nobel-békedíj]]as anglikán egyházi vezető 80. születésnapi rendezvényére hívták meg az országba. 2014-ben már harmadik alkalommal utasították el a [[dalai láma]] vízumkérelmét, aki ezúttal a [[Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozója|Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozójára]] volt hivatalos. A nemzetközi találkozót röviddel a vízum elutasítása után törölték, miután más Nobel-békedíjasok jelezték, hogy tüntetőlegesen ő sem kívánnak részt venni az eseményen. Az eseményt végül megtartották 2014 év végén, azonban megváltoztatott helyszínen, [[Róma|Rómában]].<ref>http://news24.com/news24/SouthAfrica/News/SA-Nobel-Peace-summit-cancelled-reports-20141001</ref><ref name="theguardian.com">https://www.theguardian.com/world/2014/oct/02/nobel-peace-summit-south-africa-dalai-lama-visa</ref>
A dél-afrikai külügyminiszter tagadta, hogy ők utasították volna el a dalai láma vízumkérelmét, és állították, hogy a tibeti spirituális vezető magától törölte az utazási szándékát. Mindazonáltal a legfeltételezhetőbbnek azt tartották a szakértők, hogy az ország Kínával ápolt jó kapcsolatai miatt tagadták meg a vízumot.<ref>http://thediplomat.com/2014/09/south-africa-prevents-dalai-lama-from-attending-nobel-peace-summit/</ref> Mindenesetre, a vízum visszautasítás után Kína méltatta Dél-Afrikát az eset kapcsán.<ref>http://www.citypress.co.za/politics/china-thanks-sa-dalai-lama-visa/</ref> A dalai láma egy [[Dharamszala|Dharamszalában]] tartott beszédében megemlítette, hogy ő szeretett volna részt venni a Nobel-díjasok rendezvényén, ám a dél-afrikai kormány nem adott neki vízumot.<ref
== Jegyzetek ==
| |||
