Wikipédia

„Szamo” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
források bővítése
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
1. sor:
{{Uralkodó infobox}}
{{fejlesztés}}
'''Szamo fejedelem''' (? – [[658]]) egy feltehetőleg a mai [[Franciaország]] területén született [[frankok|frank]] kereskedő volt. Másmás kutatások szerint a Szamos vidékéről származó avar kereskedő volt. Először fogta össze a [[Szláv népek|szláv]] törzseket, és alakított kezdetleges államot a mai [[Csehország]] területén ''Szamo Fejedelemsége'' néven [[623]]-ban.<ref name="Korai magyar:Csehek">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon |chapter=Csehek|editor=Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |years=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}} </ref>
([[623]] – [[658]]), amely az első szláv államkezdemény lett, amelyet azonban leginkább csak törzsszövetségként érdemes elgondolni. AAz Fredegaregyedüli Krónikakortársi szerint Szamonak tizenkétforrása [[Vendek|vendFredegar-krónika]] felesége, és tőlük 22 fia, 15 lánya volt.
 
{{Idézet2|Egy Samo nevű frank férfiú sok kereskedőt hozott magával, és elindult, hogy a szlávokkal kereskedjék. A szlávok már lázadozni kezdtek az [[avarok]], és uralkodójuk, a [[kagán]] ellen. Amikor a szlávok haddal támadtak az avarokra, Samo velük vonult a seregben. S itt olyan nagy képességekről tett tanúbizonyságot, hogy az csodálatot keltett, és végtelen sok avart öltek meg a szlávok kardjai. A szlávok, felismerve Samo hasznosságát, királlyá választották, és ő boldogan uralkodott 35 évig. Uralkodása alatt a szlávok sokat harcoltak az avarok ellen. Megfontoltságának és tehetségének köszönhetően mindig győztek. Samónak a szlávok törzséből tizenkét felesége volt, akikkel huszonkét fiút, és tizenöt leányt nemzett|Dusan Kovacː Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001. 23.old.}}
 
Az [[Avar Kaganátus]] [[560-as évek|560 körüli]] megalakulása után a [[Duna]] vonalától északra élő szláv népek veszélybe kerültek. Szamo egy volt azon kereskedők közül, akik ellátták a szláv törzseket fegyverrel az avarok elleni harcban. A szlávok [[623]]-as [[dévény]]i (szlovákul Devín, [[Pozsony]] egyik nyugati külvárosa) felkelés alkalmával tették meg vezetőjüknek, így létrehozva a ''Szamo Fejedelemséget.''
12 ⟶ 14 sor:
== Történeti források a fejedelemség elhelyezkedéséről ==
 
A birodalmat említő egyetlen korabeli forrás a [[frankok|frank]]már [[említett ''Fredegar-krónika]]''.
 
A Szamo Birodalomról más korabeli forrás nem szól, azonban később említést találunk a 9. századi ''Gesta Dagoberti I. regnis Francorum,'', valamint az ezt forrásul használó, [[Salzburg]]ból [[871]] körülről származó ''Conversio Bagoariorum et Carantanorum''ban (A bajorok és karantánok megtérítése).<ref>Magyarul közliː [[Nótári Tamás]]ː http://epa.oszk.hu/00800/00861/00015/2000_3-05.html#P1380_384259 </ref> Ez utóbbi szerint ''Szamo'' egy karintiai kereskedő volt. A Conversio Bagoariorum et Carantanorum egyértelmű utalást tesz arra, hogy hol volt Szamo "fejedelemsége". E szerint
 
{{Idézet2|Most a karantánokról kell összefoglalóan beszámolni. A dicsőséges frank király, Dagobert idejében élt egy Samo nevű szláv a karantánok között, és a nép fejedelme volt.Õ [[I. Dagobert frank király|Dagobert király]] odaérkező kereskedőit megölette, és a királyi pénzt elraboltatta.81 Amikor ezt Dagobert király megtudta, elküldte seregét, és megbosszultatta azon kárt, amelyet Samo okozott neki. |Nótári Tamás, 4. caput}}
 
A Szamo Birodalomról más korabeli forrás nem szól, azonban később említést találunk a [[9. század]]i ''Gesta Dagoberti I. regnis Francorumban,'' illetve a [[Salzburg]]ból [[871]] körülről származó ''Conversio Bagoariorum et Carantanorum''ban (A bajorok és karantánok megtérítése). Ez utóbbi szerint ''Szamo'' egy karintiai kereskedő volt.}} A Conversio Bagoariorum et Carantanorum egyértelmű utalást tesz arra, hogy hol volt Szamo "fejedelemsége". E szerint "...a frankok dicső királyának Dagobertnek idejében valami Szamónak nevezett szláv '''Karintiában''' maradt és annak a népnek vezére lett".<ref>CONVERSIO. Cap.4 – MMFH. III. 299.</ref> A forrás hitelének mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a salzburgi püspökség alapítására 35-40 évvel Szamo halála után került sor. Mivel a salzburgi szék 748-784 közt már missziókat is küldött Karintiába, olyan emberektől hallhattak Szamóról, akiknek apjuk, nagyapjuk Szamo fejedelemségében élt. A salzburgi érseki kancelláriában készült Conversio szerzője tehát hiteles karintiai hagyományra és az érsekség saját ismereteire támaszkodhatott.
 
További - bár közvetett - útmutatást ad a fejedelemség fekvésére ''Baudemundus műve,'' a "...Szent Amandus maastrichti püspök élete" című írás. Az életrajz írója Szent Amandus Baudemundus nevű tanítványa volt, aki a legendás életrajzot 680 táján írta meg. Baudemundus a következőket írja a szlávokat térítő püspökről:
Baudemundus műve, a "...Szent Amandus maastrichti püspök élete" című írás. Az életrajz írója Szent Amandus Baudemundus nevű tanítványa volt, aki a legendás életrajzot 680 táján írta meg. Baudemundus a következőket írja a szlávokat térítő püspökről:
 
"... meghallotta, hogy a szlávok rettentő tévhittel becsapva az ördög hálójában vergődnek, annak reményében, hogy a vértanúság pálmáját megszerezheti, '''átkelt a Dunán,''' körbejárta ama vidéket, szabadon hirdetve a pogányoknak Krisztus evangéliumát." <ref>VITA S . AMANDI EPISCOPI TRAIECTENSIS, AUCTORE BAUDEMUNDO Cap. 16. – MMFH. II. 49-50</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamo”