„Folyami rák” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  4 évvel ezelőtt
A petefészek (ovarium) páros szerv, vékony falán átlátszanak a narancssárga peték. A rövid, izmos falú páros petevezető (oviductus) a 3. pár járóláb (a 6. torszelvényen) tőízén nyílik a szabadba.
A hímek ivarszerve a háromlebenyű, sárgásfehér here (testis). Ebből kétoldalt páros, kanyargós, fehér színű ductus deferens indul ki, melynek izmos falú végső része az ondókilövellő cső. A hímivarnyílás az 5. pár járóláb tőízén van (a 8. torszelvényen).
A hím a ductus deferens váladékával összetapasztott hímivarsejt adagothímivarsejtadagot, a spermatophorát a cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe.
A nőstény a potrohát a tor alá hajtva a petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és megkezdi a peték lerakását, melyek a spermatophorából kiszabadult spermiumokkal találkozva megtermékenyülnek.
200-300 petét rak le a nőstény, melyeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötnek egymáshoz és a potrohlábakhoz.
Az anyaállat tavaszig a potrohlábain hordozza a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosítja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak 20 kisrák kel ki.
A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, külalakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval. Nincs lárvaalak, epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek.
Később elhagyják anyjuk potrohát, és önálló életet kezdenek. Növekedési és vedlési periódusok váltják egymást. A 4. évre válnak ivaréretté, innentől kezdve a nőstények évente kétszer, a hímek egyszer vedlenek.
 
== Forrás ==
Névtelen felhasználó