„Teleki–Bolyai Könyvtár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Teleki Téka: Fixing links to disambiguation pages, replaced: Benkő József → Benkő József (teológus) AWB |
a →Teleki Téka: Fixing links to disambiguation pages, replaced: Benkő József (teológus) → Benkő József AWB |
||
12. sor:
[[Teleki Sámuel (kancellár)|Teleki Sámuel]] [[1759]]. [[november 7.|november 7]]-től [[1763]]. [[november 17.|november 17]]-ig [[Svájc]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Franciaország]]ban tett tanulmányutat, ennek során a [[bázel]]i, [[utrecht]]i és [[leyden]]i egyetemen tanult. A könyvgyűjtés megkezdésében [[Jakob Christoph Beck]] teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az utazás során érintett városokban felkereste a tudósokat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat; mire hazaért, már szakértő [[bibliofil]]lá képezte magát és kilenc ládányi könyvet hozott magával, huszonhat és fél mázsa súlyban. [[Sáromberke|Sáromberki]] birtokán letelepedve, levelezés útján tartotta a kapcsolatot kora hazai és külföldi tudósaival, megszervezte könyvbeszerző hálózatát, és könyveket kölcsönzött. Elsősorban a külföldön tanuló erdélyi diákokat bízta meg azzal, hogy tájékoztassák a könyvújdonságokról és segítsenek a könyvek megszerzésében illetve hazajuttatásában.
Teleki 1778-ban [[Nagyszeben]]be költözött, ahova a könyveit is magával vitte, és folytatta a kölcsönzést. [[Benkő József (teológus)|Benkő József]] írt írt a gyűjteményről a ''[[Magyar Hírmondó]]''ban: „...könyvesház is soha Erdélyben olyan... mint ugyan Szebenben (oda vitetvén Sáromberkéről) a Méltóságos R. Sz. B. gróf Széki Teleki Sámuel Gubernális Tanácsúr Őnagysága könyvbéli vagyona, amelyre sok ezer költség ment fel és mégyen is minden esztendőnként; ennek is ottan minden jó emberek hasznát vehetik Őnagysága kegyességéből.” 1785-ben [[Nagyvárad]]ra, 1787-ben [[Bécs]]be tette át lakását, de a könyveket Szebenben raktároztatta el. Bécsben ismerkedett meg Johannes von Müllerrel, a kor neves könyvszakértőjével, aki sokat segített neki a könyvek azonosításában és felbecsülésében. 1788-ban az Erdélyben folyó osztrák-török hadműveletek miatt Teleki igen aggódott a könyvtára épségéért, ezért sógorát, Jósika Antalt kérte meg, hogy a könyveket Marosvásárhelyre költöztesse. Az 1790-es évek elején (a pontos dátum nem ismert) Teleki a könyvtárat Bécsbe vitette, de 1797 áprilisában a franciákkal folytatott háború miatt ismét Marosvásárhelyre menekítette. Itt abban Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt nagynénjétől, báró Wesselényi Katától.
A 17. századbeli épületet Teleki 1799–1802 között kibővítette, és a megnyitás előtt, 1802 őszén személyesen irányította a könyvek elrendezését. Ekkor vette szolgálatába az első marosvásárhelyi könyvtárost, Szász Józsefet, aki nagyon korszerű katalógusrendszert állított föl. A továbbiakban távolról figyelte és irányította a gyűjtemény sorsát, utolsó levelét is - halála előtt 19 nappal - neki írta. Végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg. A saját gyűjteményéhez csatolta 1799-ben elhunyt felesége, mintegy 2000 kötetes, kizárólag magyar nyelvű gyűjteményét is, amelyet még annak nagyanyja, Rhédei Zsuzsanna alapozott meg, majd Wesselényi Kata tovább gyarapított.<ref>http://www.muvelodes.ro/pdfs/2006-03.pdf Erdélyi nagyasszonyok</ref>
| |||