„Tóth Sándor (filozófus)” változatai közötti eltérés

Emellett foglalkoztatták a két világháború közötti időszak [[kisebbség]]i szellemi-politikai életének kérdései, és a nemzet-problematika elméleti vetülete is. Az [[1970-es évek]] végétől több termékeny és tisztázó vita kezdeményezője, kitartó résztvevője: hozzászólt az „irodalomköz­pontú­ság”-vitához (Korunk, 1970/7), a „[[vallani és vállalni]]”-vita kérdésköréhez (Korunk, 1971/12), a [[transzilvanizmus]] utókori megítéléséhez (Sárréti Sándor álnéven: [[Tiszatáj]], 1974/8, majd a kérdés újra-felelevenedésekor: ''A transzilvanizmus színeváltozásairól'', in: A II. összehasonlító magyar kisebbségtörténeti szimpózium előadásai. Csíkszereda, 1999). Ott találjuk az 1979–80-ban ''A szóértés előfeltételeiről'' címmel a Korunk által a kisebbségi szellemi élet problémáiról megrendezett vitában (Korunk, 1980/1–2. 41–62), majd annak nyomán [[Aradi József]]fel folytat külön vitát A Hét (1980/36) és a Korunk (1980/9. 671–679. és 1980/10. 756–760) hasábjain. Gaál Gábor művének újraértékelése kapcsán 1989 után [[Cs. Gyimesi Éva|Cs. Gyimesi Évával]] konfrontálódik, e vita tétje Gaál 1946 utáni kritikusi munkásságának és irodalomirányító szerepének eltérő megítélése: Cs. Gyimesi Éva (és mellette [[Tapodi Zsuzsa]]) a romániai zsdanovizmus főképviselőjeként bírálja Gaált, ő viszont egyrészt arra figyelmeztet (Korunk, 1991/9, 11, 12), hogy az inkriminált írások egy politikai konjunktúra összefüggésrendszerében (és nem egyediségükben) vizsgálandók, másrészt, hogy az egymást követően manipulált későbbi Gaál-szövegkiadásokból kimaradt mindaz, ami az akkori (1960-as évek végi) ideológiai-politikai konjunktúrával nem volt összeegyeztethető (vö. ''Gaál Gábor nehéz örökségéről.'' Korunk 1991/11; ''Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából.'' 246–247; ''Pótlás a Gaál-ügyhöz. Cs. Gyimesi Éva szíves figyelmébe.'' Korunk, 1999/12).

 

 

Magyarországon élve írásait az [[Aetas]], [[Élet és Irodalom]], [[Forrás (folyóirat)|Forrás]], [[Hitel (folyóirat, 1988–)|Hitel]], Limes, Magyar Élet, [[Magyar Hírlap]], Magyar Napló, Pro Minoritate, Regio, [[Valóság (folyóirat, 1958–)|Valóság]], illetve A Hét, [[Kelet-Nyugat (folyóirat)|Kelet–Nyugat]], Korunk, [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbség]] közli. Főképpen a megbukott rendszer múltjával, a nacionalizmussal és annak két világháború közötti jelentkezési formáival, a nemzetfogalom újragondolásával foglalkozik. E témakörökben fontosabb írásai: ''Plena­ris interruptus, avagy egy rendhagyó bukaresti KB-ülés és kikövetkeztethető háttere'' (Ábel Béla álnéven, [[Élet és Irodalom]], 1988/46); ''A balkáni román iskolaügy mára megtagadott öröksége'' [Guţu, Papa­costea, Goga] (Sárréti Sándor álnéven, Hitel, 1989/6); Van-e még kiút a „félnemzetecske”-létből (Ábel Béla álnéven, Limes Nem­zetpolitikai Szemle, 1989/1); ''Pogrom-tanácsadó'' (Magyar Nemzet 1990. máj. 8.); ''A polgárosodás buktatói: protekcionizmus és kontraszelekció Nagy-Romániában'' (1919–1940) (Korunk, 1991/7); ''Korszerű nemzetmodell – elavult nemzettudat'' (Valóság, 1991/12); ''A romániai Fekete Könyv magyarul'' (Regio, 1993/4); ''Megjegyzés egy államnemzet apológiájához'' (Népszabadság, 1993. július 21.); ''Levél [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]]nek arról, hogy mi lehet a „nem lehet” mögött, avagy Tóth Sándor „ceterum censeo”-ja még egy változatban'' (in: Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések 1937–1987. Marosvásárhely, 1993); ''Hozzászólás nemzetállam ügyben'' (Magyar Hírlap, 1994. február 23.); ''A nacionalizmus színeváltozásai'' (Gáll Ernő könyvének kritikája, Regio, 1995/1–2); ''A gyűlölet hullámai'' (Forrás, 1994/11); ''Adalék téveszméink újragondolásához'' (A Hét, 1994/49); ''Nem politikai közösség, több annál: emberformáló közösség'' ([[Magyar Tudomány]], 1995/1); ''Az értelem keresése'' (''[[Fábián Ernő]] könyvéről'', Magyar Élet, 1995/1); ''Állam- és nemzetkoncepció a francia típusú alkotmányokban'' (Magyar Kisebbség, 1995/2); ''Román zsebkönyv magyaroknak'' (''[[Miskolczy Ambrus]]: Eszmék és téveszmék.'' Aetas, 1995/4); ''Mit ér a politikai nemzet, ha magyar?'' (Élet és Irodalom, 1996. márc. 1.); ''Az érdemi vita fölöttébb üdvös voltáról'' (Élet és Irodalom, 1996. jún. 7.); ''Alkotmány-problémák kisebbségi alulnézetből'' (Pro Minoritate, 1996. nyár); Egy *emlékirat színe és visszája (Gáll Ernő Számvetés c. könyvének kritikája, Regio 1996/8); ''Néhány román paradoxonról'' (Magyar Kisebbség 1998/1); ''A szókimondás optimuma mint történelmi kategória'' (Tóth Sándor válaszol [[Beke György]] kérdéseire. A Hét, 1998/45, 46); Egy félreértés természete ([[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], 1999/1–2); Mintha nem is egyazon személyről beszélnénk (Kritika, 2001/38–39); ''Kis traktátus a nemzetállamról'' (Regio, 2002/4).