„Viking történelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.178.70 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
77. sor:
A sok kis királyságra aprózódott Írországban már korábban megjelentek a norvégok, s ők lettek az urai az ország nagy részének. Az írek már vagy négyszáz éve keresztények voltak, és élénk oktatási és hittérítő tevékenységet folytattak. A két népnek olyan eltérő kultúrája és társadalmi berendezkedése volt, hogy az [[asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]] szóba sem kerülhetett. Amikor a dán vikingek is felbukkantak, az írek bennük kerestek szövetségest, de a norvégok úrrá lettek a helyzeten. 901-ben azonban az írek elfoglalták Dublint, amit a vikingek két győztes csatával toroltak meg. Ezután több mint fél évszázadra biztosították az írországi norvég uralmat. Valamelyest közeledés is történt a két nép között, hiszen egyre több norvég tért át a keresztény hitre. Közben néhány rátermett vezetőnek köszönhetően megfordult az írek szerencséje és [[Brian Boroimhe]] [[1000]] után megteremtette az egész Írországra kiterjedő egyeduralmát. Ezután is folytatódtak a csetepaték, míg az írek az [[angolok]] segítségét nem kérték a [[12. század]]ban. Ezzel kezdődött meg az angolok több mint hétszáz évig tartó uralma.
 
A norvégok kedvenc területe Franciaországban az atlanti partvidék volt, innen indultak az ország belsejébe irányuló portyáikra és a Földközi-tenger felé. [[844]]-ben [[Spanyolország]] ellen indultak. Az első alkalommal [[Lisszabon]]t, [[Cádiz]]t és [[Sevilla|Sevillát]] is elfoglalták. [[859]]-ben hatvankét hajóból álló flotta indult el, és átkeltek [[Marokkó]]ba, eljutottak [[Itália|Észak-Itáliába]] és kifosztották [[Pisa (település)|Pisát]].
 
=== Feröer benépesítése ===