„Bleda” változatai közötti eltérés

Bleda valahol a mai [[Tiszántúl]] területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma [[Orasje]] [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s diktált. A béke többek között évi 700 font arany megfizetését rótta a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalomra]]. A perzsa és [[vandálok|vandál]] háborúkba bonyolódó keletrómaiak meggyengülését kihasználva, valamint felhasználva a Nyugatrómai Birodalom katonai vezetőjéhez, [[Flavius Aëtius]]hoz fűződő kapcsolatot (Aetiust fia, Carpilio képviselte a hun udvarban) Bleda 440/41-ben sikeres háborút vívott Bizánc ellen az Al-Duna mentén. A hunok a vezetésével meghódították [[Viminacium]]ot (Kostolac), Margust, Singidunumot ([[Belgrád]]) és Sirmiumot ([[Szávaszentdemeter|Sremska Mitrovica]]), s az utóbbival együtt Pannonia Secundát ([[Szerémség]]). Ezután a hadjáratba bekapcsolódó Attilával együtt ostromolták és vették be a Balkán középső részének városait. 442-ben a [[trákia]]i Chersonesoson ([[Gallipoli (félsziget)|Gallipoli-félsziget]]) arattak nagy győzelmet az [[Flavius Ardabur Aspar|Aspar]] vezette keletrómai sereg fölött.{{refhely|Bóna enciklopédia}}

 

 

==Jegyzetek==