„Bűncselekmény” változatai közötti eltérés

{{idézet|Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

 

 

A hatályos magyar Btk.-ban megtalálható megfogalmazás megszabja a jogalkalmazó gondolkodásának menetét: az első kérdés annak eldöntése, hogy történt-e emberi cselekmény, majd azt kell vizsgálni, hogy azt bünteti-e a törvény, tényállásszerű és jogellenes-e, végül annak eldöntése, hogy ez társadalomra veszélyes-e. A bűncselekmény alapvető fogalma a cselekmény, amely csakis emberi lehet, és szükségszerű eleme minden törvényi tényállásnak. A cselekmény büntetendőségét csak törvény írhatja elő, enélkül azt büntetni nem lehet. Ez a kritérium magában hordozza a tényállásszerűséget is, hiszen csak úgy lehet valamit büntetendőnek nyilvánítani, hogy jogi ismérveit meghatározzák.<ref>{{Opcit|n=Görgényi–Gula–Horváth–Jacsó–Lévay–Sántha–Váradi|o=126–129}}</ref>