„Kórógyszentgyörgy” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
talán kész |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Kórógyszentgyörgy''' a Csongrád megyében található Szegvár nagyközség déli része. Egy magas parton helyezkedik el, az őskortól lakott hely ebből kifolyólag, hisz védelmet nyújtott a folyók áradásaitól. Valamikor külön falu volt, ami később összenőtt Szegvárral.
==Bizánci kapcsolatok==
A leletek alapján bizonyítható hogy a 10. századi magyarságnak - és ezen belül a szegvári területnek is - többrétegű bizánci kapcsolata volt. A Szegvár melletti szőlőkaljai népesség egy része a keleti kereszténység követője volt, s nem kizárt, hogy bizáci kereskedők is megfordultak a környéken. A bizánc, kelti kereszténység jelenlétére utalhat Szentgyörgy titulusa és temploma is, mivel ezen terület bolgárszáv lakosságának szakrális központja lehetett. A szőlőkaljai népesség temetőinek elhagyása esetleg összefügghet a templom építésével.
==Első említése==
A Szegtől (mai
▲A Szegtől (mai Szegvártól) alig 1,5 km.-re lévő Szentgyörgy falu helyét a régészeti terepbejárások során talált Árpád korabeli, még templom nélküli település, temető maradványai alapján határozhatjuk meg. Első említése 1193-ból való, amikor III. Béla a jeruzsálemi Szent Theodosius- monostornak adományozta a szávaszentdemeteri monostor javadalmait, köztük a Kurca menti Szent György Egyházat. A falu temploma legkésőbb a 12. század első negyedében már állt. Folyamatos létét az 1426-ból és az 1560-ból való említése is valószínűsíti.
==Közlekedés==
Vasúti megállóhellyel és buszmegállóval rendelkezik.▼
Kategória:Magyarország települései
▲Vasúti megállóhellyel és buszmegállóval rendelkezik.
| |||