„Faludy György” változatai közötti eltérés

a
Szerkesztés közben benne maradtak ezek a felesleges szavak.
(Szócikk bővítése. Javítgatások. Link javítása.)
a (Szerkesztés közben benne maradtak ezek a felesleges szavak.)
Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja [[Leimdörfer Joachim|Leimdörfer Jenő]] (más forrás szerint ''Leimdörfer Joachim (Chájim)'')<ref>[http://regi.sofar.hu/hu/node/103683 Faludy és zsidósága I.] ''(Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)''</ref> vegyész, édesanyja Biringer Erzsébet Katalin volt.<ref group="m">Faludy György születési anyakönyvi kivonatában az apa nevénél Leimdörfer Joákim, míg az anyáénál Biringer Erzsébet Katalin szerepel.</ref> 1928-ban érettségizett a [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|fasori Evangélikus Főgimnáziumban]], ezután a [[bécs]]i (1928–30), a [[berlin]]i (1930–31), a [[párizs]]i (1932) és a [[graz]]i (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. [[1937]]-ben jelentette meg a [[François Villon|Villon]]-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.
 
[[1938]]-ban elhagyta [[Magyarország]]ot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte, hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri [[Németország]] nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. [[Párizs]]ig menekült, itt találkozott többek között [[Arthur Koestler]]rel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. [[Havas Endre (író)|Havas Endrével]] és [[Lorsy Ernő]]vel együtt Franciaország német megszállása után [[Marokkó]]ba menekült, majd áthajózott az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba, ahol a ''Szabad Magyar Mozgalom'' titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált tisztként, káplárként szerelt le. Marokkóba, ahonnan 1941-ben az Egyesült Államokba. Eközben húgát, aki itthon maradt, a nyilasok meggyilkolták.
 
[[1946]]-ban tért haza, a [[Népszava|Népszavánál]] helyezkedett el. [[1947]]-ben megjelent az ''Őszi harmat után'' című verseskötete, illetve a ''Villon balladák'' már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, az ő vezetésével döntötték le [[1947]]. [[április 26.|április 26-áról]] [[április 27.|27-ére]] virradó éjjel [[Prohászka Ottokár]] Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom mégis kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. [[1949]]-ben (több más forrás szerint azonban nem 1949-ben, hanem 1950 közepén) hamis vádak alapján letartóztatták, s [[Gábori György|Gábori Györggyel]] és [[Egri György|Egri Györggyel]] [[Kistarcsai Központi Internálótábor|Kistarcsára]] internálták, majd a [[recski kényszermunkatábor]]ba zárták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei [[1983]]-ban [[München]]ben jelenhettek meg ''Börtönversek 1950–1953''<ref name='dia''>{{cite web|url=http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000039&secId=0000003270&mainContent=true&mode=html|title=Faludy György Börtönversek 1950–53|publisher=dia.jadox.pim.hu|accessdate=2017-03-03}}</ref> címmel.