„Eurázsiai hód” változatai közötti eltérés

Magyarország hódállománya a [[19. század]] közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára.<ref>Patay László: ''Vadak'', Budapest, Móra, 1978, ISBN 963-11-1122-9 54. p.</ref><ref name=Vörös>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 55. old. ISBN: 963-05-5819-X.</ref> A [[20. század]] utolsó évtizedében az [[ausztria]]i és magyar [[WWF]] együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a [[Duna]] ausztriai szakaszán. [[1996]] óta a [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Duna-Dráva]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén, illetve a [[Tisza]] középső és felső folyásánál, [[2006]] őszén pedig [[Hódmezővásárhely]]en történt telepítés. [[2007]] őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. Magyarorszàk északi területén az Ipoly folyón is talàlható szàmos példànyuk telepítést köszönhetöen. [[2004]] óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a [[Zagyva]] mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 egyedet, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okoz.<ref>[http://nol.hu/lap/20131207-hodinvazio_a_hazai_folyoknal Hódinvázió a hazai folyóknál]</ref>