„Magyarország vízrajza” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fölösleges szó |
apró helyesírási korrekciók |
||
39. sor:
A Tisza jobb oldali mellékfolyói közül jelentős a [[Bodrog (folyó)|Bodrog]] (teljes hossza 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km), amelynek a torkolata [[Tokaj]] közelében az idők folyamán gyakran változtatta helyét. Erről tanúskodnak a közeli holtágak, árterek.<br>A következő nagyobb jobb oldali mellékfolyó a [[Sajó (folyó)|Sajó]] (teljes hossza 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125.1 km), amely felveszi a [[Bódva]] és a [[Hernád (folyó)|Hernád]] (teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,5 km) vizét is.<br>[[Tiszafüred]] alatt folyik a Tiszába az [[Eger-patak (Heves megye)|Eger-patak]], Szolnoknál pedig a [[Zagyva]] (teljes hossza 180 km), amely addigra már begyűjtötte a [[Galga]] és a [[Tápió]] vizeit.<br>Ettől délre már nincs jelentős jobb oldali mellékvize a Tiszának; a [[Duna–Tisza köze]] viszonylag száraz hátságáról csak száraz völgyek (aszók) vezetnek a Tiszába.
A Tisza bal oldali mellékfolyói közül hazánk területén az első két jelentősebb a [[Szamos]] (hossza [[Dés]]től 250 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 51,5 km) és a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] (teljes hossza 193 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km).<br>A következő jelentős folyó a [[Körösök|Körös]] – amit Hármas-Körösnek is neveznek, mivel már magába fogadta a [[Körösök|Fehér-Körös]] (teljes hossza 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km), a [[Körösök|Fekete-Körös]] (teljes hossza 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km) és a [[Sebes-Körös]] (teljes hossza 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km), valamint a [[Berettyó]] (hossza 167 km) és a [[Hortobágy-Berettyó|Hortobágy folyó]] vizeit. A 19. század nagy szabályozásai előtt ez az egész vidék egy végtelen [[tőzegláp]] volt, ma öntözőcsatornák szabdalják a tájat.<br>Az utolsó és egyben legnagyobb mellékfolyója a Tiszának Magyarországon a [[Maros]], teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km).
== Csatornák ==
51. sor:
== Állóvizek ==
[[Fájl:Ancient balaton.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Balaton régebbi kiterjedése]]
Magyarországon 3805 tavat és vizes területet tartanak nyilván, amelyből közel 3500 [[állóvíz]]nek számít,<ref>{{cite web|url=http://vizeink.hu/files2/Orszagos_VGT.pdf|title=Országos Vízgazdálkodási Terv|publisher=vizeink.hu|accessdate=15-04-06}}</ref> és ezeknek a medre sem régebbi, mint a [[pleisztocén]], és maguk a tavak mindössze néhány tízezer éve alakultak ki. Igazán mély [[tó]] nincs az országban. A sekély tavak vize nyáron gyorsan felmelegszik, és ez fürdőzésre különösen alkalmassá teszi azokat. Tavaink 75 százaléka mesterséges tó. A magyarországi állóvizek összes területe 1685 négyzetkilométer, amely mintegy 2 százaléka az ország területének.
A magyarországi tavakat keletkezésük szerint a következő módon lehet osztályozni:
68. sor:
[[Fájl:Neusiedler Lake satellite.png|bélyegkép|jobbra|180px|A Fertő egy műholdképen]]
Magyarország második legnagyobb tava a [[Fertő]] tó az [[Ausztria|osztrák]] [[országhatár|határon]]. A sekély, mindössze 1,5 méteres átlagos mélységű tó 315 km²-es felszínéből 75 km² tartozik Magyarországhoz.
A következő nagy magyar állóvíz, a [[Velencei-tó]] is egy [[sztyeppe]]i tó, a feltöltődés előrehaladott állapotában. Területe 26 km², de ebből csak 16 km² a nyílt víz, a többi nádas.
A [[19. század]]i nagy vízszabályozások számos korábbi lápvidéket, a melyek eredetileg szintén sztyeppei tavak voltak, teljesen felszámolt. Ilyenek voltak például a [[Sárrét (Mezőföld)|Sárrét]] a [[Dunántúl]]on, illetve az [[Ecsedi-láp]] a [[Tiszántúl]] északi részén.
[[Fájl:Artesian Well.png|bélyegkép|jobbra|250px|Egy medence sémája geológiai rétegekkel és artézi kúttal]]
| |||