„Harmadik Birodalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
A Harmadik Birodalom elnevezése elsősorban nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. Törvényhozó szerve a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstag]] volt, amelynek szerepe a [[parlamentarizmus|parlamentáris]] rendszerekhez képest korlátozott volt.
 
A kifejezéskifejezést [[Arthur MöllerMoeller van den Bruck]] [[1922]]-esban megjelent művéből eredeztették, melyben a szerző a [[962]] és [[1806]] között fennálló [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]] első, míg az [[1871]] és [[1918]] között fennálló [[Német Birodalom|Német Császárság]]ot második birodalomnak nevezi. Innen vette át a nemzetiszocialista propaganda, akik saját államukat a harmadik birodalomnak tartották. A propaganda célja az volt, hogy az [[1919]]-es [[Weimari köztársaság]], majd a rettenetes [[infláció]] időszaka után egy korábbi, erősen misztifikált dicsőséges német múlthoz való visszatérést sugalmazza. Ezt erősíti a Birodalom jövőbeli, tervezett fővárosának is az elnevezése: [[Welthauptstadt Germania|Germania]].
 
== Út a hatalom felé ==
143. sor:
{{commonskat|Third Reich}}
* [http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=13_1_2 A holokauszt Magyarországon: A Harmadik Birodalom]
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1925_julius_18_a_mein_kampf_megjelenese A Mein Kampf megjelenése - Tarján Tamás cikke]
* Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787.
* Gábor Hamza: Die Idee des „Dritten Reichs“ im deutschen philosophischen und politischen Denken des 20. Jahrhunderts. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Böhlau, Wien/Köln/Weimar, Bd. 118 (2001), S. 321–336.