„Komplementrendszer” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória
1. sor:
A '''komplement rendszer''' (''[[Jules Bordet]]'', 1890) az immunitásban résztvevő specifikus fehérjék által reprezentált, hatásmechanizmusát tekintve kaszkádrendszer, illetve az ehhez kapcsolódó specifikus [[Immunológia|immunológiai]] működés összefoglaló neve.
 
Az immunrendszer ezen klasszikus funkcionális elemének mélyreható vizsgálatára és relatíve részletes kidolgozására az 1940–es évek közepére került sor, amikor a komplement C1, C2, C3 és C4 elemek szerepét sikerült tisztázni. Két évtizeddel később a rendszer komponenseinek több szereplőjét morfológiailag és kémiailag is leírták. Ekkor már világos volt, hogy ezek nagy része [[proteáz]]. A témával akkoriban foglalkozó tudósokat meglepte, hogy a szérum milyen magas koncentrációban tartalmazza a komponenseket. A működési mechanizmus egyik elméletét ''Manfred Mayer'' és mts–ai dolgozták ki, és másokhoz hasonlóan hosszú ideig jelentéktelen alkotórésznek tekintették a [[Vérszérum|szérum]] ezen frakcióját és a vele kapcsolatos további kutatások egy ideig elmaradtak. Ez a nézet nem sokkal később megdőlt és kiderült, mennyire alapvető szerepet tölt be a komplement rendszer az immunfolyamatokban. Az ezt követő években intenzívebb kutatások eredményeképpen feltárult több komponensnek is a mikrostruktúrája. Ilyen módon például kiderült, hogy a C1–es egység három további alegységből tevődik össze, továbbá, hogy a C3–as domén 6 további aldoménből áll: a C3–as alegység maga, illetve azon öt tagból, amelyet ma már az ún. MAC (''membrane attack complex / membránkárosító komplex'') komplexként tartanak számon (C5, C6, C7, C8, C9). További eredmény volt, hogy rájöttek, a komplement aktiváció alternatív útvonala magában foglalja a korábban még nem ismert C2– és C1–szerű elemeket is, illetve ''Pillemer'' és mts–ai leírták a ''properdint'', mint ezen útvonalban résztvevő fontos elemet. Világos volt, hogy a komplement rendszer alapjában véve nagyban különbözik a hagyományos enzimkaszkád rendszerektől.
 
== A komplement rendszer biológiaiBiológiai funkciói ==
A komplement funkciói elkülöníthetőek a MAC körébe tartozó reakciókra, illetve a rendszer hatásmechanizmusát jellemző, ezt megelőző lépésekre. A MAC komplex által kiváltott biológiai funkciók a vérplazma effektor rendszerei közt egyedülállónak számítanak. A MAC–nak a membránon történő összeszerelődésének célja egy rés létrehozása a membránfelületen, összekapcsolva egy csatornaképzéssel a membránon át. Ezen folyamat részletei sokáig ismeretlenek voltak, ugyanakkor még ma sem teljesen tisztázott minden részlet. [[Vörösvérsejt|Erythrocyták]] esetén a MAP létrejötte tehát egy lítikus folyamatot jelent.
 
15. sor:
<math display="block">C1q \rightarrow C1r \rightarrow C1s \rightarrow C4 \rightarrow C2 \rightarrow C3 \rightarrow C5
\rightarrow C7 \rightarrow C8 \rightarrow C9</math>
[[Fájl:Komplement-rendszer.jpg|bélyegkép|307x307px|A komplementrendszer útvonalainak jellemzői]]
 
Az [[Ellenanyag|immunglobulinok]] közül az IgG1, IgG2 és IgG3 igen reakcióképes és erősen aktiválja a reakció létrejöttét, az IgG4 kevésbé. A C1 a legelső komplement elem, amely részt vesz a klasszikus útvonalban. Ez a C1q, C1r és C1s doménekből áll. A C1q–nek az Ag–Ab komplexhez való kötődése a C1r ún. autokatalíziséhez vezet. A C1r megváltozott struktúrájának köszönhetően reakcióba lép a C1s doménnel, mely ilyen módon a C4 és C2 alegységekkel hoz létre kapcsolatot. Az aktivált C1s enzimatikusan kötődik a C4–hez a C4a és C4b–n keresztül. A C4b a [[Sejtmembrán|membránhoz]] kapcsolódik, míg a C4a biológiailag aktív peptidként funkcionál a reakcióközegben. A C2a eközben a C4b–vel alkot komplexet, amíg C2b leválik a kötésből. A C4b2 egységet mint '''C3''' '''konvertáz''' tartják számon. A C3 konvertáz Mg<sup>2+</sup> ion katalízise mellett a C3a– és C3b–hez köt. A C3b a membránhoz kapcsolódik és a C42a3b nagy egységet képezik a C3a ezalatt a reakció mikrokörnyezetében tartózkodik. Az említett nagyobb alegységnek a neve a '''C5''' '''konvertáz''', amely a C5a és C5b doméneken keresztül a C5–öt kapcsolja magához. Valójában a C5b az, amely a MAC (''membránkárosító komplex'') létrejöttéért felel. A C1qrs komplex nagy affinitást mutat számos retrovírushoz, mycoplasmához vagy aggregált IgG molekulákhoz történő kötéséhez, mely voltaképp egyik iniciálója a klasszikus útvonalnak.
 
'''Alternatív útvonal&nbsp;'''
23. sor:
 
A C3b életideje igen rövid, és amennyiben immunológiai folyamat nem zajlik (patogének jelenléte), inaktív marad. Ilyen indukáló komponensek hiányában rövid idő alatt az RBC–hez kapcsolódik, miközben a DAF (''decay accelerating factor'') megakadályozza a B–faktor kötődését és aktivációját. Mindemellett más szérum faktorok – mint a H–faktor – képesek eliminálni a B–faktort a reakcióközegből. A C3b – miután a H–faktorral interakcióba lépett, nagyobb affinitást mutat az I–faktor irányába, amely azután azt több kisebb doménre hasítja szét (iC3b, C3d, C3e). A C3–konvertáz, amely a klasszikus útvonal jellemző komponense, szintén a DAF és a CR1 által szabályzott.
[[Fájl:Komplement mechanizmus.jpg|bélyegkép|322x322px|A komplementrendszer elvi működésének sematikus ábrája, mely annak részállomásait mutatja be (Forrás: ''Journal of molecular medicine, 2010'' - ''Laarman, Milder, Strijp, Rooijakkers'')]]
 
Számos [[Baktériumok|baktérium]] – vagy anyagcseretermékük, mint a [[Glükonsav|peptidoglükán]] és több poliszacharid, képes a C3b stabilizálására. Ilyen esetben a C3b viszonylag ellenállóvá válik az I–faktorral szemben. Más anyagok, mint például a '''properdin''', tovább képesek állandósítani a létrejött struktúrát. Gyakran innen elnevezve, az alternatív útvonalat properdin útvonalnak is hívják. A stabilizálódott C3–konvertáz további C3 hasításában vesz részt, és a C5–konvertázt képezi (C3bBb3b), amely utóbbi a C5–öt C5a–ra és C5b–re bontja. A C5b mint a MAC létrejöttében ismert indukciós faktor. Mindezeket figyelembe véve az alternatív útvonal a fertőzésekkel szembeni nem–specifikus rezisztencia meglétéért felelős, olyan módon, hogy antitest nem vesz részt a mechanizmusban, ezzel az első védelmi vonalat képezi az immunitásban számos fertőző ágenssel szemben.
 
Több mikrobiotikus komponens, amely az alternatív komplement kaszkád útvonalat aktiválni képes, immunspecifikus anyagokat tartalmaz, mint: lipopoliszacharidok ([[Gram-festés|Gram-negatív]] bakériumok membránja, ''Neisseria sp''.), Gram–pozitív baktérium sejtfal anyagok, gombák és élesztők sejtfal alkotói (mint pl. ''zimozan''). Megemlíthetjük továbbá az aggregálódott IgA globulinokat, ill. a CVF–et (''cobra venom factor''), proteázokat, amelyek erős indukáló komponensei ennek az útvonalnak.
66. sor:
|}
 
== A komplementAz aktiváció szabályzása'''&nbsp;''' ==
A C1 struktúra, mint inhibitor (másképp '''szerpin''') voltaképp a C3b szintézisét gátolja, azáltal, hogy funkcionálisan ellensúlyozza a Cq1rs működését. Ez utóbb említett a C3 konvertáz kialakulását gátolja (C4b2b). A C3b szintézisét azáltal gátolja a H–protein, hogy a B–faktor kötését megakadályozza a membrán–kötött C3b–hez. Ez gyakorlatilag nem teszi lehetővé a B domén hasadását Bb–re, vagyis a C3–konvertáz szintézisét. A már korábban is leírt I–faktor mindenekelőtt a C3b felépülését szünteti meg, olyan módon, hogy a C3b–t inaktív aldoménekké hasítja.
 
A folyamatban részt vevő szabályzó fehérjék elősegítik vagy gátolják a komplement mechanizmust, ezáltal megóvják az adott sejteket a lízistől. A C5b67 voltaképp bármely membránelemhez (sejthez) képes kötődni, hogy annak lebomlását iniciálja. Ilyen hatások kivédésére vagy a spontán kötődés megelőzésére a szervezet egy specifikus struktúrát használ – mégpedig a '''vitronektin'''t, amely az említett enzimhez kötődik és blokkolja a célmechanizmust.
 
=== A komplementAz aktiváció jelentősége'''&nbsp;''' ===
A MAC, amely a célsejt lízisét előidézi, illetve a mechanizmusban részt vesz, a környező sejteket szintén lebonthatja. A Gram–pozitív baktériumok, amelyek vastag ''peptidoglükán'' faluk révén védettek, kapszulával ellátott baktériumok vagy bizonyos stádiumban lévő [[Vírus|vírusok]] kevésbé affinitívak a lízisre. A komplement rendszer többek közt alapvető szerepet játszik abban, hogy a létrejött ''antigén–antitest komplexeket'' eltávolítsa a szervezetből. Az RBC–k felületén C3b receptorok foglalnak helyet, amelyek a komplement struktúrákkal ellátott immunkomplexeket a máj [[Kupffer-sejt|Kupffer-sejtjeibe]] szállítják. A klasszikus komplement útvonal tehát úgy tűnik esszenciális fontosságú az immunstruktúrák lebontásában vagy ennek a folyamatnak a katalizálásában. Számos vírus esetében figyelhető meg, hogy semlegesítésük a komplement rendszer neutralizáló mechanizmusa által történik. Tudvalevően a C2a képes átalakulni C2 [[Kinin|kininné]], amely a vérnyomás szabályzásban vesz részt, azáltal hogy az ereket dilatálja. Ezek nagyban hozzájárulnak többek közt a II–es típusú [[cukorbetegség]], illetve a ''haemolitikus anaemia'' kialakulásához (''szérumbetegség'', ''Arthus reakció'').
 
== Források ==