„Komplementrendszer” változatai közötti eltérés

Ezek az ún. klasszikus–, a [[lektin]]– és az alternatív útonal, melyek mindegyike a C5 alegység, végső soron a MAC létrejöttét aktiválja.  A C5 domén dinamikájában mutatkoznak eltérések, ugyanakkor a MAC szintézise lényegében mindhárom esetén hasonló.

 

Ezen útvonal főleg immunkomplexek (IgG, IgM) által indukált, melynek katalíziséhez nagyban hozzájárulnak az C1, C2, C3, C4 komplexek és mindenekelőtt Ca²⁺ és Mg²⁺ ionok. A reakció irányát a következő képlet szemlélteti:

 

Az [[Ellenanyag|immunglobulinok]] közül az IgG1, IgG2 és IgG3 igen reakcióképes és erősen aktiválja a reakció létrejöttét, az IgG4 kevésbé. A C1 a legelső komplement elem, amely részt vesz a klasszikus útvonalban. Ez a C1q, C1r és C1s doménekből áll. A C1q–nek az Ag–Ab komplexhez való kötődése a C1r ún. autokatalíziséhez vezet. A C1r megváltozott struktúrájának köszönhetően reakcióba lép a C1s doménnel, mely ilyen módon a C4 és C2 alegységekkel hoz létre kapcsolatot. Az aktivált C1s enzimatikusan kötődik a C4–hez a C4a és C4b–n keresztül. A C4b a [[Sejtmembrán|membránhoz]] kapcsolódik, míg a C4a biológiailag aktív peptidként funkcionál a reakcióközegben. A C2a eközben a C4b–vel alkot komplexet, amíg C2b leválik a kötésből. A C4b2 egységet mint '''C3''' '''konvertáz''' tartják számon. A C3 konvertáz Mg²⁺ ion katalízise mellett a C3a– és C3b–hez köt. A C3b a membránhoz kapcsolódik és a C42a3b nagy egységet képezik a C3a ezalatt a reakció mikrokörnyezetében tartózkodik. Az említett nagyobb alegységnek a neve a '''C5''' '''konvertáz''', amely a C5a és C5b doméneken keresztül a C5–öt kapcsolja magához. Valójában a C5b az, amely a MAC létrejöttéért felel. A C1qrs komplex nagy affinitást mutat számos retrovírushoz, mycoplasmához vagy aggregált IgG molekulákhoz történő kötéséhez, mely voltaképp egyik iniciálója a klasszikus útvonalnak.

 

Ez az immunreakció onnan kapta nevét, hogy a C1, C2, C4 komponenseket, valamint az antigén–antitest komplex létrejöttét mellőzi. A reakciósor a szérumban a C3 spontán aktivációjával indul a B, D faktorok és Mg²⁺ ion katalizátorok mellett. A C3b–szerű molekulák a natív C3 lassú hidrolízisével keletkeznek. A C3i a B–faktorral kapcsolódik, mely utóbbit a D–faktor hasítja aktív résztvevőjévé a folyamatnak. Mindezek eredményeképp keletkezik a C3iBb. Ez indukálja a  natív C3–ból a C3a és C3b kialakulását. A C3b a B–faktorral lép reakcióba, végső termékként generálódik az ún. C3–konvertáz.

 

Több mikrobiotikus komponens, amely az alternatív komplement kaszkád útvonalat aktiválni képes, immunspecifikus anyagokat tartalmaz, mint: lipopoliszacharidok ([[Gram-festés|Gram-negatív]] bakériumok membránja, ''Neisseria sp''.), Gram–pozitív baktérium sejtfal anyagok, gombák és élesztők sejtfal alkotói (mint pl. ''zimozan''). Megemlíthetjük továbbá az aggregálódott IgA globulinokat, ill. a CVF–et (''cobra venom factor''), proteázokat, amelyek erős indukáló komponensei ennek az útvonalnak.

 

A C4 aktiváció [[Ellenanyag|antitestek]] kihagyásával, valamint a C1 komponens közreműködése nélkül is létrejöhet, mégpedig a ''lektin–útvonal''on. Három fehérje is generálhatja ezt az útvonalat, jellemzően az MBL (''mannane binding lectin'' / ''mannán kötő lektin''), ill. két hasonló lektin–proteáz (MASP, MASP–2), amelyek normál esetben jelen vannak a szérumban. Az MBL több típusú [[mannóz]] származékkal is kapcsolatba kerülhet baktériumoknál, melynek következtében mind a MASP–al, mint a MASP–2–vel reagálhat. Az MBL–MASP–MASP–2 komplex gyakorlatilag hasonló az Ab–qrs komplexhez (a klasszikus útvonalban) és a C4, C2, C3. A folyamat további lépései effektíve ugyanazok, mint a klasszikus útvonal esetében.