„Szalatnok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Krajnay (vitalap | szerkesztései)
Krajnay (vitalap | szerkesztései)
Ld. forrásjegyzék
20. sor:
}}
 
'''Szalatnok''' (más néven ''Szlatina'', horvátul ''Slatina'') város és járás (općina) [[Horvátország]]ban, [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]].
 
== Fekvése ==
26. sor:
 
==Közigazgatás==
A következő települések tartoznak hozzáa járáshoz (općina): Terbenye (Bakić), BistricaBisztrica (Slatina)Bistrica), Alsómelyán (Donji Meljani), Golenics (Golenić), Novákszentmihály (Gornji Miholjac), Jánoshegy (Ivanbrijeg), Kozice (SlatinaKozice), Lukavac (SlatinaLukavac), Grábics (Markovo), Medence (Medinci), Novi Senkovac, Rosonc (Radosavci), Szlatina'''Szalatnok''' (Slatina), Sladojevački Lug és Sladojevci.
 
== Története ==
A település első írásos említése [[1297]]-benből voltmaradt fenn, amikor Szalatnok a középkori Szlavóniához tartozó Kőrös vármegye részét képezte. A [[15. század]]ban 'Zalothnok-citadelo' néven említik várkastélyát, amely jelenleg azonosítatlan. Trianon előtt Verőce vármegye Szalatnoki járásához tartozott. 1910-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7775 lakosából 1433 magyar (18,4%), 3201 horvát (41,2%) és 2115 szerb (27,2%) volt.
 
A város hivatalos neve [[1921]] és [[1991]] között '''Podravska Slatina''' volt.
 
== Népesség ==
38. sor:
*Itt született [[Weszelszky Gyula]] (1872–1940) radiológus
*Itt született [[Hamvas H. Sándor]] (1896-1967) író, újságíró, szociográfus
 
== Források ==
*A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914, Talma Kiadó, Pécs, 2015.
*Csánki Dezső: Kőrösmegye a XV-ik században. Budapest, 1893. 55-56, 88. o.
*Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár, 2011.
 
{{csonk-horvát település}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szalatnok