Wikipédia

„Ősrobbanás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
50. sor:
 
== Kísérleti bizonyítékai ==
1. ''Az elemek gyakorisága:'' az ősi [[nukleoszintézis]] alatt az ősrobbanás után nem sokkal (10<sup>−2</sup> s) az anyag nagyon forró volt, [[kvark]]okból és [[gluon]]okból állt, mely a hűlés során [[proton]]okká és [[neutron]]okká alakult. Az ezt követő 1 másodperc alatt összeállnak a legkönnyebb [[atommag]]ok (<sup>{{chem|2</sup>|H}}, <sup>{{chem|3</sup>|He}}, <sup>{{chem|4</sup>|He}}, <sup>{{chem|7</sup>|Li)}}. Ez a folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér. Az akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen az első csillagok születéséig.
 
2. ''A [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]]'' (angolul Cosmic Microwave Background Radiation, CMBR): 2,73 K hőmérsékletű [[feketetest-sugárzás]], amit [[1946]]-ban [[George Gamow]] jósolt meg, és [[1964]]-ben [[Arno Penzias]] és [[Robert Woodrow Wilson]] fedezett fel. Ez a háttérsugárzás abból az időből származik, amikor a világegyetem átlátszó lett. Ezelőtt átláthatatlan ionizált anyagból állt. Többek között a [[COBE]] és a [[WMAP]] mérte.
68. sor:
</ref>
 
A viszonylag közeli objektumok esetében - ahol a Hubble törvény alapján számolt távolodási sebesség nem jelentős - a megfigyelt vöröseltolódás valóban [[Doppler-effektus]]t takar. Ezért egyes közeli galaxisok esetében - pl. [[Androméda-galaxis|Androméda-köd]] - „kékeltolódás”-tkékeltolódást is megfigyelhetünk, ami közeledést jelent. A távoli objektumok esetében viszont a vöröseltolódást az okozza, hogy a fény kibocsátásától és detektálásától eltelt idő alatt az univerzum kitágult.
<!-- A '''[[Timeline of cosmology]]'''-nak megfelelő rész egyelőre ebben a cikkben lesz majd. -->
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ősrobbanás”