„Igeidő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Hamilcar Smith (vitalap | szerkesztései)
93. sor:
===== Latin =====
 
* "Non ''dubito fore'' plerosque, qui hoc genus scripturae leve (...)''judicent'', quum relatum ''legent''."
 
Nem ''kétlem'', hogy igen sokan ''lesznek'', kik az efféle írást csekélynek tartják, midőn ''olvasandják'' annak előadását.
100. sor:
fore (hogy lesznek), beszélő jövő;
qui judicent (kik tartják), a következő jövőre ("midőn olvasandják") viszonyuló jelen, tehát: jelen a jövőben;
cum legent (midőn olvasandják) a föntebbi jövőre lesznek vonatkozva, jövő a jövőben.<ref> Fogarasi János:szerint Aa magyarleghívebben igeidőkről.e Magyarfordítás Akadémiaiadja Értesítő,vissza 1858,a 172.old.</ref>latint:
Nem ''kétlem'', hogy igen sokan lesznek az efféle írást csekélynek ''tartók'', midőn olvasandják annak előadatását.<ref>Fogarasi János: A magyar igeidőkről. Magyar Akadémiai Értesítő, 1858, 172.old.</ref>
 
* "''Tum'' Thraces eas regiones ''tenebant'', cum quibus armis erat ''dimicandum''."
 
''Akkoron'' e vidékeket a trákok ''bírják vala'', akikkel harcban ''kellendett megküzdeni''.
109 ⟶ 110 sor:
tenebant = bírják vala, sokáig, a múltban huzamosabb ideig; ha "éppen akkor" lenne az időhatározó, akkor ''bírák'' lenne helyette: "Éppen akkor a trákok ''bírák'' e területet." (A "bírák" jelen a múltban, ez a latin igeidőkkel kifejezhetetlen.)
"Armis erat dimicandum" = harcban kellendett megküzdeni, múlt a jövőben.<ref>uo.173.old</ref>
 
* His consulentibus nominatim Pythia ''praecepit'', ut Miltiadem sibi imperatorem sumerent; id si ''fecissent''. incepta prospera ''futura''.
 
E tanácskérőknek névszerint ''megparancsolta'' Pythia, hogy Miltiadest válasszák vezérökül; ha ezt ''teeendik'', vállalatuk (vállalásuk) ''sikerülni fog''.
 
praecepit = megparancsolta, beszélő múlt;
fecissent = teendik, beszélő jövő, főjövő;
prospera futura = sikerülni fog, a tevés ("midőn ezt teendik") utánra vonatkozik.
Fogarasi szerint a régi magyarban e mondat így hangozik vala:
E tanácskérőknek névszerint megparancsolta Pythia ''Miltiadest választaniok vezérökül''; ha ezt teeendik, vállalatuk sikerülni fog.
 
* Datis, etsi non aequum lucum ''videbat'' suis, tamen, fretus numero copiarum suaram, confligere ''cupiebat''; eoque magis, quod, priusquam Lacedaemonii subsidio venirent; dimicare utile ''arbitrabatur.''
 
Datis, ámbár övéire nézve a helyet nem ''találja vala'' alkalmasnak, de bízván hadainak sokaságában, ''vágyék'' megütközni; annyival inkább, minthogy jónak ''gondolá'' megvíni, mielőtt a lacedaemóniak segítségül jönnének.
 
A dőlttel jelölt helyek itt mind viszonyos idők: jelenek a múltban. Mi a főidő, amire utalnak? Gondolatban kell kipótolnunk: "Azon idő alatt, amíg ezek az athéniek részéről történtek, Datis a helyet nem találja vala alkalmasnak stb."
Fogarasi megjegyzése: "Íme tisztelt társak!" (Az előadás az Akadémián hangozék el.) "Ahelyett hogy hosszas szóval élne s üggyel-bajjal keresgélné az összekötő külső mondatokat, magába a szerkezetbe szövi a láthatatlan fonalszálat, mely a gondolatokat összefűzi, mégpedig itten annyival inkább, mert az események ragadó folyama a festésben sem engedi sokfélével szakgatni (szaggatni) el egymástól az egyidőben történteket."<ref>Fogarasi uo. 174-176.old.</ref>
 
===== Francia =====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Igeidő