„XVI. Benedek pápa” változatai közötti eltérés

A pajzs három szimbóluma közül a bíbor háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb, s több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik [[köln]]i ülésén Benedek megkapta az ''[[Isten]] zarándoka'', tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy [[Regensburg]]ban, abban a [[kolostor]]ban ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig [[Hippói Szent Ágoston]] elmélkedéseiben is szerepet játszik, ugyanis Ágoston a [[Szentháromság]] lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]]ról tanulmányokat is írt.

A címer jobb felső részében [[Szent Korbiniánusz]] püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a [[8. század]]ban keresztény hitre térítette a bajorokat, és ő a [[München-Freisingi érsekségfőegyházmegye]] védőszentje volt. A medve csomagot visel a hátán, ugyanis a legenda szerint Korbiniánusz [[Róma|Rómába]] zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett ''Freisingi Mór'' avagy a ''Caput Ethiopicum''. A balra néző fej már a [[14. század]] óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.