„Endrődy Ágoston” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új szócikk létrehozása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
honvéd alezredes, lovasedző (Kassa, 1902. október 13 - meghalt Zürich, 1990. január 1.)
1920-ban felvételt nyert a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára, ahol négy év múlva tüzértisztként végzett. Szolgálatatát csapattisztként kezdte, így vett részt az akkor kötelező equitációkon (lovas továbbképző tanfolyamok). Innen kiváló lovaglótudása okán kiemelték és 1928-ban felvétel nyert a lovaglótanár-képző hároméves tanfolyamára. Az Örkénytáborban működő intézmény nemcsak a honvédség lovaglótanárainak képzését végezte, hanem az olimpiai keret is itt készült a világversenyekre. Lovaglótanári képesíését 1931-ben kapta kézhez.
1930-ban Magyarországot képviselte New Yorkban és Torontóban tartott ugróversenyeken Malanotti Lajossal és Schaurek (Szepessy) Ottmárral. A hatnapos vonat- és tizennégy napig tartó utazás után New Yorkban két 3., egy 4. és egy 8. helyet, Torontóban egy 1., egy 2., egy 3. és egy 7. helyet értek el.
Bár ugrólovasként jegyezték, maradandót mégis a militaryban alkotott. 1933-ban Bécsben nemzetközi versenyt nyert, 1935-ben magyar bajnoki címet szerzett, 1936-ban Berlinben az olimpián egyéni 5. helyet szerzett. A magyar csapat három tagja csapatban olyan fölénnyel vezette a csapatversenyt, hogyha a harmadik lovas Visy István beérkezik a célba, akkor a magyar csapat aranyérmet szerzett volna.
1939-ben a háború kitörése után csapatszolgálatra vezényelték és 1944-ben a dunántúli és muravidéki harcokban részt vett. 1945. május 11-én az ausztriai Rettenbachban a szovjet csapatok előtt letették a fegyvert, majd szovjet fogságba került ahonnét csak 1948-ban tért vissza. A honvédségtől elbocsátották, majd 1951-ben nyugatra távozott.
Nagy-Britanniában telepedett le, ahol előbb belovaglóként, majd versenyzőként végül edzőként tevékenykedett. Szakmai karrierjének csúcsát jelentette, hogy 1956-ban a stockholmi lovasolimpián Nagy-Britannia válogatottjával aranyérmet szerzett.
Már a szovjet fogságban írni kezdte, végül Angliában fejezte be és 1959-ben adta ki a lovaglásról szóló művét az a Give Your Horse a Chance (Adj esélyt a lovadnak) c. könyvét, amely a mai napig a legmagasabb szintű tankönyv a témában. Magyarul a könyv csak a rendszerváltás után jelent meg.
1990-ben egy hotelszobában lakva, Zürichben halt meg.
| |||