„Endrődy Ágoston” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tommy lieven (vitalap | szerkesztései)
Egyetlen használható kép Endrődyről
Tommy lieven (vitalap | szerkesztései)
linkek hozzáadása
1. sor:
[[Fájl:Endrődy Ágoston - Military.jpg|bélyegkép|451x451px|Endrődy Ágoston a military verseny terepszakaszán 1936-ban.]]
(angolul Agoston d'Endrődy néven, honvéd alezredes, lovasedző ([[Kassa]], 1902. október 13 - [[Zürich]], 1990. január 1.)
 
1920-ban felvételt nyert a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára]], ahol négy év múlva tüzértisztként végzett. Szolgálatatát csapattisztként kezdte, így vett részt az akkor kötelező equitációkon (lovas továbbképző tanfolyamok). Innen kiváló lovaglótudása okán kiemelték és 1928-ban felvétel nyert a lovaglótanár-képző hároméves tanfolyamára. Az [[Táborfalva|Örkénytáborban]] működő intézmény nemcsak a honvédség lovaglótanárainak képzését végezte, hanem az olimpiai keret is itt készült a világversenyekre. Lovaglótanári képesíésétképesítését 1931-ben kapta kézhez.
 
1930-ban Magyarországot képviselte [[New York|New Yorkban]] és [[Toronto|Torontóban]] tartott ugróversenyeken Malanotti Lajossal és Schaurek (Szepessy) Ottmárral. A hatnapos vonat- és tizennégy napig tartó utazás után New Yorkban két 3., egy 4. és egy 8. helyet, Torontóban egy 1., egy 2., egy 3. és egy 7. helyet értek el.
 
Bár [[Díjugratás|ugrólovasként]] jegyezték, maradandót mégis a [[Lovastusa|militaryban]] alkotott. 1933-ban Bécsben nemzetközi versenyt nyert, 1935-ben magyar bajnoki címet szerzett, 1936-ban Berlinben az [[1936. évi nyári olimpiai játékok|olimpián]] egyéni 5. helyet szerzett. A magyar csapat három tagja csapatban olyan fölénnyel vezette a csapatversenyt, hogyha a harmadik lovas Visy István beérkezik a célba, akkor a magyar csapat aranyérmet szerzett volna.
 
1939-ben a háború kitörése után csapatszolgálatra vezényelték és 1944-ben a dunántúli és muravidéki harcokban részt vett. 1945. május 11-én az ausztriai Rettenbachban a szovjet csapatok előtt letették a fegyvert, majd szovjet fogságba került ahonnét csak 1948-ban tért vissza. A honvédségtől elbocsátották, majd 1951-ben nyugatra távozott.
 
Nagy-Britanniában telepedett le, ahol előbb belovaglóként, majd versenyzőként végül edzőként tevékenykedett. Szakmai karrierjének csúcsát jelentette, hogy 1956-ban a [[Lovaglás az 1956. évi nyári olimpiai játékokon|stockholmi lovasolimpián]] Nagy-Britannia válogatottjával aranyérmet szerzett.
 
Már a szovjet fogságban írni kezdte, végül Angliában fejezte be és 1959-ben adta ki a lovaglásról szóló művét az a Give Your Horse a Chance (Adj esélyt a lovadnak) c. könyvét, amely a mai napig a legmagasabb színvonalú tankönyv a témában. Magyarul a könyv csak a rendszerváltás után jelent meg.