Wikipédia

„Etelköz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Elütések. Link javítása.
Kiegészítések, javítások, források hozzáadása
1. sor:
[[Fájl:Migration_of_the_Hungarians_(2016).jpg|bélyegkép|jobbra|400px|A magyarok vándorlása a honfoglalás kori régészeti leletanyag keleti párhuzamainak elterjedése alapján]]
'''Etelköz''' történeti-földrajzitörténeti–földrajzi fogalom, melyet az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] népe által a [[honfoglalás]]t megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak. Az elnevezés egyetlen forráson,forrása [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett KonstantinVII.&nbsp;Kónsztantinosz]], bizánci császár ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művén alapul (Aτελκoυζoυ,De AτελAdministrando καιImperio) Oυζoυ..,<ref>Egyescímű elméletek szerint a név az úzok népnevet takarja: Aτελ = Volga folyó, και = és, mellé, Oυζoυ = úzok. Lásd: [http://www.kitalaltkozepkor.hu/okortortenet.php# Kánnai Zoltán: ''Besenyők és úzok'']</ref> ejtsd: ''Atelkuzu'', ''Atel ke uzu'')műve.
 
Kónsztantinosz különböző kézirataiban – 38. fejezet, 30. szakasz, illetve 40. fejezet, 24. szakasz – a kérdéses szókapcsolatnak ötféle lebetűzését találjuk:
== Leírása ==
:''Atel kai Ouzou'' (Ἀτελ και Oὐζoυ) – ''Atel és Úzok'' (38:&nbsp;30);
A területen fontos kereskedelmi utak vezettek keresztül. Északról délre a [[Volga|volgai]], [[Don|doni]], [[Dnyeper|dnyeperi]] vízi utak segítségével a normann–szláv oroszok a [[Fekete-tenger|Fekete-tengerig]], [[Bizánci Birodalom|Bizáncig]] és a [[Kaszpi-tenger|Kaszpi-tó]] déli kikötőiig jutottak el. Volt egy ezekre merőleges szárazföldi út is, amely északkeletről délnyugatra vezetett, és a [[Volgai Bolgárország|Volgai Bolgárországot]] kötötte össze [[Kijev|Kijevvel]] és a [[Kárpát-medence|Kárpát­-medencével]].{{refhely|Erdélyi 1988|30. o.}}<ref>Bartha Antal: A magyar nép őstörténete. Akadémiai kiadó, Bp, 1988. 388.old.</ref><ref>Ez volt a honfoglaló hétmagyarok útja is.</ref> A kereskedelmi útvonalakon elsősorban prémeket, cserzett bőröket, szőnyegeket és ötvöstárgyakat szállítottak. A kereskedelmet antik szokásjog szabályozta, amelybe beletartozott, hogy őseink - akik Király Péter szerint már 811-ben felbukkannak az Al-Dunánál, és 834-836 között is említik őket azon a tájon{{refhely|Erdélyi 1988|24. o.}} - a terület gazdáiként a kereskedőkaravánok átengedéséért vámot kaptak. Fontos körülmény, hogy az egész kelet-európai sztyeppe és különösen a Volga-Don szűkület uraiként gyakorlatilag az egész térség kereskedelmét ellenőrizhették - és ez magyarázza a magyarok pompaszeretetéről és gazdagságáról a mohamedán forrásokban fennmaradt adatokat, de hadaik jó felszerelését és így részben a honfoglalásra induló katonai erejüket is.
:''Atelk Ouzou'' (Ἀτελκ Oὐζoυ) – ''Atelk Úzok'' (38:&nbsp;30);
"Szovjet kutatók, köztük Sz. Sz. Sirinszkij, felfigyeltek arra, hogy a IX. század húszas éveitől kezdve a kazár–kijevi kereskedelemben zavar lép fel; ettől kezdve ugyanis a szláv területeken elmaradtak a (kazárokra jellemző) dirhemleletek. Úgy véljük, jogos feltételezés, hogy dél-oroszországi területen éppen az ősmagyarság beékelődése idézte elő ezt a változást" - írja Erdélyi István.{{refhely|Erdélyi 1988|30. o.}}
:''Atelkouzou'' (Ἀτελκoύζoυ) – ''Atelkúzok'' (38:&nbsp;30);
:''Atelouzou'' (Ἀτελoυζoυ) – ''Atelúzok'' (38:&nbsp;30);
:''Etel kai Kouzou'' (Ἐτὲλ καὶ Κoυζoῦ) – ''Etel és Kúzok'' (40:&nbsp;24).
 
== A kelet-európai puszta a magyarok idejében ==
== Az Etel jelentése ==
A kelet-európai pusztán fontos kereskedelmi utak vezettek keresztül. Északról délre a [[Volga|volgai]], a [[Don|doni]] és a [[Dnyeper|dnyeperi]] vízi úton a normann–szláv oroszok a [[Kaszpi-tenger]] déli partján sorakozó kikötőkig, illetve a [[Fekete-tenger]]ig, [[Bizánci Birodalom|Bizáncig]] hajóztak.
Kelet- és Délkelet-Európában számos folyó viseli ezt a nevet illetve változatait, írja Benkő Lóránd<ref>A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán, Magyar Nyelv, 1984., 4.szám</ref> és megjegyzi, hogy a kazáni tatárban és a csagatájban e nyelvi elem "folyó" jelentésben is megvan. Ennek ellentmond, hogy e név a magyar "atya" szó rokona és egy egységes víznévadási rendszer része. A kelet-európai folyók jó részét ugyanis a magyarok Istenének jelzőiről nevezték el.<ref>Simon Péter-Szekeres István: Bronzkori magyar írásbeliség. Írástörténeti tanulmányok. Szerk Varga Géza. 1993, 133.old.</ref> Ez a víznévadási rendszer azonban nincs meg a törökben.
 
Volt egy, a nevezett vízi utakra merőleges szárazföldi út is, mely északkeletről délnyugatra vezetett, és [[Volgai Bolgárország]]ot kötötte össze [[Kijev]]vel, valamint a [[Kárpát-medence|Kárpát­-medencével]].{{refhely|Erdélyi 1988|30. oldal}}<ref>Bartha Antal: ''A magyar nép őstörténete''. Akadémiai kiadó, Budapest, 1988. 388. oldal.</ref><ref>Ez volt a honfoglaló hétmagyarok vonulási útja is.</ref>
== Földrajzi helye ==
Arról, hogy a név pontosan mely földrajzi helyet jelöli, sok vita folyt, de más középkori szerzők műveit is figyelembe véve Etelköz fekvése elég pontosan behatárolható.
 
A kereskedelmi útvonalakon elsősorban prémeket, cserzett bőröket, szőnyegeket és ötvöstárgyakat szállítottak. A kereskedelmet ókori szokásjog szabályozta, melybe beletartozott, hogy őseink – akik Király Péter szerint már a 811. évben felbukkantak az Al-Dunánál, és 834–836. között is említik őket ama tájon{{refhely|Erdélyi 1988|24. oldal}} – a terület birtokosaként a kereskedőkaravánok átengedésének fejében vámot szedtek.
A császár művének 38. fejezetében a következőt írja:
 
Fontos körülmény, hogy az egész kelet-európai puszta, és különösen a Don-síkság (e helyen közelít egymáshoz leginkább a Don és a Volga folyó) uraiként gyakorlatilag az egész térség kereskedelmét ellenőrizhették. Ez magyarázhatja az arab forrásokban fennmaradt adatokat a magyarok pompaszeretetéről és gazdagságáról, valamint hadaik kiváló felszerelését, s katonai erejüket is.
:„''A [[besenyők]] földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Barukh, a második a Kubu, a harmadik a Trullosz, a negyedik a Brutosz, az ötödik a Szeretosz.''”
:''„Szovjet kutatók, köztük Sz.&nbsp;Sz. Sirinszkij, felfigyeltek arra, hogy a IX. század húszas éveitől kezdve a kazár–kijevi kereskedelemben zavar lép fel; ettől kezdve ugyanis a szláv területeken elmaradtak a (kazárokra jellemző) dirhemleletek. Úgy véljük, jogos feltételezés, hogy dél-oroszországi területen éppen az ősmagyarság beékelődése idézte elő ezt a változást.”'' – írja Erdélyi István.{{refhely|Erdélyi 1988|30. oldal}}
 
== Az Etel név jelentése ==
A 40. fejezetben:
Kelet- és Délkelet-Európában számos folyó viseli e nevet, illetve változatait, állítja Benkő Loránd,<ref>Benkő Loránd: A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán. ''Magyar Nyelv'', 1984, 4.&nbsp;szám.</ref> és megjegyzi, hogy a kazáni tatárban és a csagatájban e nyelvi elem ''folyó'' jelentésben is megvan.
 
Benkő kijelentésének ellentmond – Simon Péter és Szekeres István szerint –, hogy e név a magyar ''atya'' szó rokona, és egy egységes víznévadási rendszer része. A kelet-európai folyók jó részét ugyanis a magyarok Istenének jelzőiről nevezték el. Ezen névadási rendszer nincsen meg a törökben.<ref>Simon Péter és Szekeres István: Bronzkori magyar írásbeliség. ''Írástörténeti tanulmányok''. Szerkesztette Varga Géza, 1993. 133. oldal.</ref>
:„''Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint '''Etelnek''' és '''Kuzunak''' neveztetik, és ott most a besenyők laknak.''” (Vári Rezső 19. század végi fordítása)
 
[[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] szerint a Volga folyó törökös nevének végső forrása a mongol ''Edshil ghool'' (Fejedelmi folyó, avagy Folyók fejedelme) szókapcsolat.<ref>{{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1870): ''A magyar nyelv szótára''. Ötödik kötet. Pest. (''Személynév'' szócikk.)</ref> A mondottakból következik, miszerint alighanem helytelen a jelző nélküli ''Etel'' stb. nevet bármely más kelet-európai folyóra ráaggatni, s e név jelentése általánosságban nemigen lehet ''folyó''. S többek között ezért sem lehet a [[Budai Ézsaiás]] által megszerkesztett ''Etelköz'' a Dnyeper és a Szeret folyó között elterülő tartomány neve.
 
== Etelköz földrajzi helye ==
Arról, hogy a szóban forgó kifejezés pontosan mely földrajzi helyet jelöli, sok vita folyt, s folyik ma is.
 
Kónsztantinosz császár, művének 38. fejezetében, ekként nyilatkozik:
:''„A [[besenyők]] földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Baroukh (Βαρούχ), a második a Koubou (Κουβοῦ), a harmadik a Troullosz (Τροῦλλος), a negyedik a Broutosz (Βροῦτος), az ötödik a Szeretosz (Σέρετος).”''
 
A császár, munkájának 40. fejezetében, így beszél:
:''„Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint ''Etelnek és Kuzunak'' neveztetik, és ott most a besenyők laknak.”'' – Vári Rezső 19. század végi fordítása.
 
A magyar történészek a fentebb körülírt földrajzi helyet Budai Ézsaiás 1811-ben közzétett munkája nyomán nevezik ''Etelköznek''. Nagy hírű írástudóink feltételezése szerint a szóban forgó elnevezés a [[Don]] folyót jelölő – vagy általánosságban folyóvizet jelentő – [[ótörök nyelv|ótörök]] eredetű ''Etel'', illetve ''etel'', és a magyar ''köz'' szó összetételével keletkezett. A valóságban a kelet-európai puszta török nyelvű lakói csak a Volgát illették ''Atil'', ''Atel'' stb. címmel, illetőleg a [[kazárok]] Volga-menti fővárosát [[Itil]] névvel. Mindezen nevek görög stb. közvetítéssel jutottak el hozzánk; törökös eredetijüket nem ismerjük.
 
Kónsztantinosz császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyó nevét adja meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett. Leginkább valószínűnek tartott megfeleltetésük a következő:
* ''Baroukh'' = [[Dnyeper]]. [[Iordanes]] munkájában ''Danaber'', ''„amelyet a hunnok saját nyelvükön Varnak neveznek”''. Történészeink a Baroukh alakban lebetűzött nevet a [[héber nyelv|héber]] eredetű ''barukh'' (áldott) szóval kapcsolják össze. Bíborbanszületett Konstantin, azaz Kónsztantin császár – állítják – híres művét görögül írta, de jól ismerte a [[Biblia|Bibliát]], melyben szintén szerepel e szó. A Baroukh megnevezés – bizonygatják érdemekben megőszült tudósaink – ekképpen származhat a zsidó vallást gyakorló kazároktól is.
* ''Koubou'' = [[Déli-Bug]], esetleg az [[Azovi-tenger]]be ömlő [[Kubán|Kubány]].
* ''Troullosz'' = [[Dnyeszter]]. A folyó neve a besenyők nyelvén állítólag ''Turla'' volt.
* ''Broutosz'' = [[Prut]]. Több történész szerint is azonos a mai [[Románia]] és [[Moldova]] közötti határfolyóval.
* ''Szeretosz'' = [[Szeret]]. A romániai [[Moldva|Moldvában]] ma is létezik ilyen nevű folyó folyó; mellette laknak a [[moldvai csángók]].
 
A Szeretosz kivételével a szóban forgó – görögösített – török névalakok mind megfeleltethetők a korábbi [[Királyi szkíták|szkíta]] elnevezéseknek:<ref>{{aut|Télfy János}} (1863): ''Magyarok őstörténete.'' Görög források a scythák történetéhez. Pest.</ref>
:''Borüszthenész'' (Βορυσθένης): Dnyeper – Baroukh;
:''Hüpanisz'' (‛Ύπανις): Déli-Bug – Koubou;
:''Türasz'' (Τύρας): Dnyeszter – Troullosz;
:''Porata'' (Πορατα): Prut – Broutosz;
:''Hieraszosz'' (Ιερασός): Szeret – Szeretosz.
 
Az így meghatározott földrajzi helyet [[Budai Ézsaiás]] [[1811]]-ből származó átírása nyomán nevezik a magyar történészek '''''Etelköznek,''''' és a feltételezések szerint az elnevezés a [[Don]] folyót vagy általában folyóvizet jelentő [[ótörök nyelv|ótörök]] eredetű ''etel'' és a magyar ''-köz'' szó összetételével keletkezett. (A [[Volga]] ótörök neve is ''Etil'' volt, a [[kazárok]] Volga-menti fővárosát pedig [[Itil]]nek nevezték.) A császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyónevet ad meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett, de legvalószínűbb megfeleltetésük a következő:
* Barukh = [[Dnyeper]] ([[Hun nyelv|Hun]] ''Var''. A ''barukh'' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó, jelentése „áldott”. Bíborbanszületett Konstantin híres művét görögül írta, de jól ismerte a [[Biblia|Bibliát]], amelyben szintén szerepel ez a szó. A Barukh megnevezés eredhet a zsidó vallást felvevő kazároktól is.)
* Kubu = [[Déli-Bug]] (de lehet az az [[Azovi-tenger]]be ömlő [[Kubány]] is; [[Görög nyelv|ógörögül]] ''Hüpanisz'' = Déli-Bug és Kubány)
* Trullosz = [[Dnyeszter]] (ez a ''Turla'' besenyő és török neve, tehát itt nyilván a [[Dnyeszter]]ről van szó),
* Brutosz = [[Prut]] (több történész szerint is azonos a mai [[Románia]] és [[Moldova]] közötti határfolyóval, a [[Prut]]tal); és
* Szeretosz = [[Szeret]] (A romániai [[Moldva|Moldvában]] ma is létezik a [[Szeret]] folyó, mellette laknak a [[csángók]])<ref>[http://www.azsia.net/print.php?sid=4942 Honnan jöttünk Etelközből? (az oldal 2017.07.12-én nem található)]</ref>
A törzsszövetségi szálláshely kiterjedésével kapcsolatos elképzeléseket Tóth Sándor László 1998-ban az alábbiak szerint csoportosította:
* aA „nagy Etelköz” elmélete szerint a magyar törzsek által birtokolt terület a Don és az Al-Duna között volt,.
* aA „közepes Etelköz” elmélete szerint a fentifent nevezett öt folyó vidéke volt Etelköz,.
* aA „kis Etelköz” elmélet támogatói úgy vélik, hogy a Duna és a Don közötti terület tartozott a magyar érdekszféráhozérdekkörhöz, és ezen belül a Dnyeper és a Déli-Bug között, a Dnyeszter vidékén, vagy a Prut- és a Szeret közén feküdt a tényleges szállásterület.{{refhely|Sudár 2014|31. o.oldal}}
* Etelköz ~ Folyóköz. Az arab forrás (Ibn Ruszta) beszámolója nem mond ellent KonstantinnakKónsztantinosz leírásának. A 870. év körül a Don és az Al-Duna közötti térség lehetett Folyóköz. A magyarok a 852-ben. évben jelentek meg Ostmark tartományban (beleértve a mai DunántúlDunántúlt is) tartományban, a 881-ben. évben pedig Bécs alatt csatáztak. <ref> Kiszely István: ''A magyarok eredete és ősi kultúrája ''.&nbsp;I. 2000. (Etelköz: 312–313. oldal.) ISBN 963 9188 85 9 /Etelköz 312-13. o. </ref>
 
Kánnai Zoltán szerint a bizánci császár a Volga folyóra és a török úz (oğus) alakulatra hivatkozik: Ἀτελ = ''Volga'', και = ''és'', ''mellé'', Oὐζoυ = ''úzok''. Másként fogalmazva: a császár elrontott szavaiból a magyar írástudók alkottak „Etelköz” nevű helyet. A magyarok egyik része – Árpád népe – a Dnyeper, a Déli-Bug, a Dnyeszter, a Prut és a Szeret vidékét foglalta el, másik része pedig a Volga és az úzok lakóhelye közé, nevezetesen a Volga és az [[Urál (folyó)|Urál]] folyó közötti pusztára költözött.<ref>{{aut|Kánnai Zoltán}} (2002): ''Besenyők és úzok''. Madocsa, Budapest.</ref>
== Elfoglalásának időpontja ==
Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a [[honfoglalás]] előtt. Itt folytak le olyan fontos események, mint például a [[vérszerződés]], vagy egyes vélemények szerint a [[kabarok|kavarok]] – a szakirodalomban sokszor helytelenül ''kabaroknak'' vagy ''kóboroknak'' nevezett [[Kazárok|kazár]] népcsoport – csatlakozása. Etelköz fontos a magyar-[[Szláv népek|szláv]] érintkezés kezdetének meghatározásában is. A kutatásnak tehát ki kellett terjednie arra is, hogy Árpád népe mikor költözött át [[Levédia|Levédiából]] Etelközbe. Mivel a történész császár művében semmiféle támpontot nem nyújt egy időrend felállítására, ebben a kérdésben talán még nagyobb a bizonytalanság, mint a földrajzi hely meghatározásában.
 
== Etelköz elfoglalásának időpontja ==
== Kutatói vélemények ==
Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a [[honfoglalás]] előtt. Itt folytak le – állítják történészeink – olyan fontos események, mint például a [[vérszerződés]], vagy egyes vélemények szerint a kazároktól elszakadt [[kabarok|kavarok]]nak – a szakirodalomban sokszor helytelenül ''kabaroknak'' vagy ''kóboroknak'' – nevezett csoport csatlakozása.
A korszak meghatározó kutatói között Etelköz földrajzi helyével és Etelköz elfoglalásának idejével kapcsolatban a következő vélemények fordultak elő:
 
Etelköz fontos a magyarok és a [[Szláv népek|szlávok]] korai kapcsolatainak szempontjából is. A kutatásnak tehát ki kellene terjednie arra is, hogy Árpád népe mikor költözött át [[Levédia|Levédiából]] Etelközbe. Mivel Kónsztantinosz műve semmiféle támpontot nem nyújt időrend felállítására, e kérdésben talán még nagyobb a bizonytalanság, mint a földrajzi hely meghatározásában.
 
== Kutatói vélemények ==
A korszak meghatározó kutatói Etelköz földrajzi helyével és elfoglalásának idejével kapcsolatban eképpen vélekednek:
{| {{széptáblázat}}
!
! Etelköz földrajzi elhelyezkedése
! Etelköz elfoglalásának ideje
|-
| [[Vámbéry Ármin]] (1895)
| a [[Volga]] és a [[Dnyeper]] között
| –
|-
| [[Hóman Bálint]] (1908)
| a [[Dnyeper]] és a [[Duna]] között
| –
|-
| [[Bartha Antal]] (1968)
| az Al-Duna{{refhely|Sudár 2015|138. o. -„''Etelköz nyugati határa viszont alig lehetett az Al-Duna, mivel az I. Bolgár Cárság régészeti emlékei - sőt kifejezetten telepleletei - ettől sokkal északabbra is nagy sűrűséggel fordulnak elő''.”}} és a [[Dnyeper]] között
| 820
|-
| [[Györffy György]] (1996)
| a [[Dnyeper]]től nyugatra
| 860
|-
| [[Róna-Tas András]] (1996)
| a [[Duna]] és a [[Dnyeper]] között
| 670
|-
| [[TürkVámbéry AttilaÁrmin]] (20151895)
| a [[DunaVolga]] és a [[Dnyeper]] között
| –
| 833-850 táján{{refhely|Sudár 2015|140. o. - A [[Szubbotyici-horizont]] leleteinek keltezése alapján. „''Ezek keltezése hagyományos és immár radiokarbon kormeghatározással is a 9. század második felére tehető. Így az itt eltemetettek leletanyagának jellege és időrendje alapján az etelközi szállások magyarjai lehettek. Mindez meglepő összhangban áll az írott források adataival, melyek szerint a magyarok elődei a 9. század második fele, középső harmada előtt nem tűnnek fel a térségben.''”}}
|-
| [[Hóman Bálint]] (1908)
| a [[Dnyeper]] és a [[Duna]] között
| –
|-
| [[Bartha Antal]] (1968)
| az Al-Duna{{refhely|Sudár 2015|138. oldal: ''„Etelköz nyugati határa viszont alig lehetett az Al-Duna, mivel az I.&nbsp;Bolgár Cárság régészeti emlékei – sőt kifejezetten telepleletei – ettől sokkal északabbra is nagy sűrűséggel fordulnak elő.”''}} és a [[Dnyeper]] között
| 820
|-
| [[Györffy György]] (1996)
| a [[Dnyeper]]től nyugatra
| 860
|-
| [[Róna-Tas András]] (1996)
| a [[Duna]] és a [[Dnyeper]] között
| 670
|-
| [[Türk Attila]] (2015)
| a [[Duna]] és a [[Dnyeper]] között
| 833–850 táján{{refhely|Sudár 2015|140. oldal; a [[Szubbotyici-horizont]] leleteinek keltezése alapján: ''„Ezek keltezése hagyományos és immár radiokarbon kormeghatározással is a 9.&nbsp;század második felére tehető. Így az itt eltemetettek leletanyagának jellege és időrendje alapján az etelközi szállások magyarjai lehettek. Mindez meglepő összhangban áll az írott források adataival, melyek szerint a magyarok elődei a 9.&nbsp;század második fele, középső harmada előtt nem tűnnek fel a térségben.”''}}
|}
 
== Régészeti eredmények ==
Az elmúlt évek új leleteinek segítségével jelentős előrelépés történt Etelköz régészeti meghatározásával kapcsolatban. „''A„A [[Dnyeszter Menti Köztársaság]] területén feltárt Szlobodzeja, illetve [[Ukrajna|Ukrajnában]] a Dnyeper középső folyása mentén -– elsősorban annak nyugati oldalán -– elhelyezkedő [[Szubbotyici-horizont]]nak nevezett lelőhelycsoport (Szubotcy, Katerinovka, Korobcsino stb.) nagy valószínűséggel az írott forrásokból ismert Etelköz területét rajzolják ki. Az itt feltárt leletek közeli kapcsolatokat mutatnak egyrészt a Kárpát-medence honfoglalás kori, illetve a Volga-DélVolga–Dél-Ural vidék 8-108–10. századi régészeti hagyatékával.”''”{{refhely|Sudár 2014|32. o.oldal}}

Fontos Továbbáeredmény fontos eredménytovábbá, hogy a fenti lelethorizont jól elkülöníthető a környező, főleg szláv etnikumoknépesség régészeti hagyatékától.{{refhely|Sudár 2015|137. o.oldal|Régészeti kultúrák Kelet-Európában (8-98–9. század, V.&nbsp;V. &nbsp;Szedov térképe nyomán).}} A többféle kormeghatározási módszerrel a 9. század második felére keltezett temetkezésekből kiválóan követhető Etelköz és a szomszédos területek közötti kereskedelem: északról a szláv kerámiákfazekasáruk érkezése, illetve délről a bizánci selyem megjelenése.
 
== Levédia kérdése ==
Az írott források által említett [[Levédia|Levédiát]] és Etelközt a kutatók nagy része térben és időben elkülönítette, és Levédiát az Etelközt megelőző szállásterületnek tekintette. Bíborbanszületett Konstantin [[A birodalom kormányzásáról|''De administrando imperio'' (DAI)]] művéből tudjuk, hogy a besenyők támadása miatt a magyar törzsek egy része nyugat felé költözött, Etelközbe. További támpont a [[Kazár Birodalom]] közelsége, illetve a törzsi szállásterület két folyója, a ''Chidmas'' és a ''Chingilus'', melyet ki így, ki úgy azonosít.
 
A nevezett támpontok alapján a kutatók többsége a Don és a Dnyeper közti területen kereste Levédiát, s a Don–Donyec vidékén a törzsszövetségi területet. Ugyanakkor elmondható, hogy ''„nincs régészeti nyoma annak, hogy a 6–8. század között az Ural vidékéről újabb népesség költözött volna”'' a Don és a Donyec közötti területre. ''„Régészetileg tehát jelenleg elfogadhatónak tűnik az a történelmi elképzelés, mely nem számol önálló levédiai szállásterülettel, hanem azt Etelköz – feltehetőleg keleti – részének tekinti.”''{{refhely|Sudár 2014|34. oldal}}
 
== Levédia problémája ==
Az írott források által említett [[Levédia|Levédiát]] és Etelközt a kutatók nagy része térben és időben elkülönítette, és Levédiát az Etelközt megelőző szállásterületnek tekintette. Bíborbanszületett Konstantin [[A birodalom kormányzásáról|''De administrando imperio'' (DAI)]] művéből tudjuk, hogy a besenyők támadása miatt a magyar törzsek egy része nyugat felé költözött, Etelközbe. További támpont a [[Kazár Birodalom]] közelsége, illetve a törzsi szállásterület két folyója: Chidmas és Chingilus. Ezen támpontok alapján a kutatók többsége a Don és a Dnyeper közti területre helyezte Levédiát, illetve a történészek a Don-Donyec vidékére valószínűsítették ezt a törzsszövetségi területet. Ugyanakkor elmondható, hogy „''nincs régészeti nyoma annak, hogy a 6-8. század között az Ural vidékéről újabb népesség költözött volna''” a Don és Donyec közötti területre. „''Régészetileg tehát jelenleg elfogadhatónak tűnik az a történelmi elképzelés, mely nem számol önálló levédiai szállásterülettel, hanem azt Etelköz - feltehetőleg keleti - részének tekinti''.” {{refhely|Sudár 2014|34. o.}}
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
 
== Felhasznált források ==
* [http://osnyelv.hu/czuczor/keres.php {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1870): ''A magyar nyelv szótára''. Ötödik kötet. Pest.] (''Személynév'' szócikk.)
* [[Erdélyi István (régész)|Erdélyi István]]: Őseink nyomában – A magyar őstörténet kutatása a 20. században, Masszi Kiadó, 2004, ISBN 963 9454 46 X
* {{hely|Erdélyi 1988}} Erdélyi István: ''A magyar honfoglalás és előzményei''. Kossuth Könyvkiadó, 1986.
* [[Kiszely István (antropológus)|Kiszely István]]: A magyarok eredete és ősi kultúrája I. 2000. ISBN 963 9188 85 9
* [[Erdélyi István (régész)|Erdélyi István]]: ''Őseink nyomában – A magyar őstörténet kutatása a 20. században''. Masszi Kiadó, 2004. ISBN 963 9454 46 X
* A magyar honfoglalás kútfői (szerkesztette: [[Pauler Gyula]] és [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]]), [[Magyar Tudományos Akadémia]] – 1900
* [http://www.leventevezer.extra.hu/besenyo.pdf {{aut|Kánnai Zoltán}} (2002): ''Besenyők és úzok''. Madocsa, Budapest.]
* {{hely|Sudár 2014}} szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt: ''A honfoglalók viselete''. Helikon, 2014
* [[Kiszely István (antropológus)|Kiszely István]]: ''A magyarok eredete és ősi kultúrája''.&nbsp;I. 2000. ISBN 963 9188 85 9
* {{hely|Sudár 2015}} szerk.: Sudár Balázs: ''Magyarok a honfoglalás korában''. Helikon, 2015
* [http://homepage.univie.ac.at/ilja.steffelbauer/DAI.pdf {{aut|Konstantinos Porphyrogennetos}} ''in'' {{aut|Moravcsik,&nbsp;Gy.}} and {{aut|Jenkins, R.&nbsp;J.&nbsp;H.}} (1967): Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio. ''Corpus fontium historiate Byzantinae.'' Vol.&nbsp;I. Washington.]
* {{hely|Erdélyi 1988}} Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei, Kossuth Könyvkiadó, 1986
* ''A magyar honfoglalás kútfői''. (Szerkesztette: [[Pauler Gyula]] és [[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]]). [[Magyar Tudományos Akadémia]], 1900.
* {{hely|Sudár 2014}} Szerk.: Sudár Balázs és Petkes Zsolt: ''A honfoglalók viselete''. Helikon, 2014.
* {{hely|Sudár 2015}} Szerk.: Sudár Balázs: ''Magyarok a honfoglalás korában''. Helikon, 2015.
* [http://mek.oszk.hu/14700/14739/ {{aut|Télfy János}} (1863): ''Magyarok őstörténete.'' Görög források a scythák történetéhez. Pest.]
 
{{portál|középkor}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Etelköz”