„Vicksburgi hadjárat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
71. sor:
</gallery>
|}
A Vicksburg fontosságát érző Lincoln{{refhely|Ballard|24. o. szerint azt írta: „Vicksburg a kulcs. [...] A háború nem fejeződhet be, amíg azt a kulcsot zsebünkben nem tudjuk.”}} egy másfajta hadjáratot képzelt el. A Grant parancsnokságával elégedetlen hadtestparancsnok és illinois-i politikusként befolyásos McClernand 1862 októberében eltávozást kért, Washingtonba ment, [[Edwin M. Stanton|Stanton]] hadügyminiszter támogatásával új csapatokat szervezett és kijárta Lincolnnál, hogy független parancsokságot kapjon és Vicksburg ellen vonulhasson. Ezt a műveletet Lincoln szándékai szerint [[Nathaniel P. Banks]] vezérőrnagynak kellett volna New Orleansból észak felé haladva támogatnia. McClernand új ezredeibőlezredekből felállított XIIIXV. hadtestét vasúton Memphisbe küldte, ahol annak élére Grant Shermant nevezte ki és elküldte a chickasaw-holtági műveletre. McClernand visszatért régi hadtestéhez, majd Sherman erőivelhadtestével egyesülve rangidősségét kihasználva átvette a parancsnokságot a kontingens fölött és Halleck, valamint Grant teljes mellőzésével megkezdte független működését.{{refhely|Atkinson}} Január 9-én Sherman javaslatára megtámadta az [[Arkansas (folyó)|Arkansas-folyó]] mentén, a Mississippi-delta északnyugati részének közelében épített konföderációs erődöt, [[Fort Hindman ostroma|Fort Hindmant]], ahonnan ellenséges hajók támadták az uniós utánpótlást és kb. {{szám|5000}} foglyot ejtve január 11-én bevette.{{refhely|Ballard|147-149. o.}}
 
[[Washington (főváros)|Washingtonban]] Hallecknek nem tetszett, hogy McClernand az értesítése nélkül folytat műveletet és siker esetén annak növekvő befolyása azzal fenyegetett, hogy effektíve kivonja hatásköréből a Nyugati hadszínteret, ezért minden ott állomásozó erőt Grant irányítása alá rendelt. Grant szintén dühös volt a megkerülése miatt és január 13-án megjelenve McClernand táborában a Milliken-kanyarulatnál ugyanúgy átvette tőle a parancsnokságot, ahogy az Shermantől. Az arkansasi konföderációs erők kb. negyedét egycsapásra kikapcsoló és ezért [[Little Rock]] bevételét tervező McClernand tiltakozott, de hiába; Grant visszaminősítette partizánakciója előtti hadtestparancsnoki beosztásába. Ez a két tiszt addig sem rózsás viszonyát végképp elmérgesítette.