„Fáziskontraszt-mikroszkóp” változatai közötti eltérés

 

==Felépítés, működés==

A biológiai preparátumok (például: sejtek, szövetek) általában csak gyengén nyelik el a fényt, ezért ahhoz, hogy hagyományos mikroszkóppal látni lehessen őket, először meg kell festeni azokat. A fáziskontraszt-mikroszkóp használatánál festés nélkül, csupán a rajtuk [[Fényszórás|szóródó]] fény fázisát megváltoztatva tesszük őket láthatóvá-láthatóbbá.

A hagyományos mikroszkóphoz képest a fáziskontraszt-berendezés egy speciális kondenzort és egy úgynevezett fáziskontraszt-objektívet tartalmaz. A kondenzorlencse után egy vékony gyűrű alakban átlátszó, másutt fényzáró részből álló lemez van, az úgynevezett gyűrű diafragma. Az ezen átjutó, hengerpalást alakú fénynyaláb áthalad az alatta elhelyezett, vizsgálni kívánt preparátumon. Eközben a fény egy része [[Fényszórás|szóródik]] azon, míg a többi (általában sokkal nagyobb) része (irány)változás nélkül jut át. A preparátumból érkező fény az azt fókuszáló mikroszkópobjektív lencséin, majd egy az objektívbe épített un. fázislemezen keresztül halad tovább. Ez a lemez a gyűrű diafragma áteresztő részének megfelelő helyen sötétített (csak 10-30%-ban áteresztő) és más vastagságú, mint a lemez többi, teljesen áteresztő része. A fázis lemez kettős szerepet játszik. Egyrészt legyengíti a gyűrű diafragmából érkező fény intenzitását a szórt fény intenzitásával közel azonos értékűre. Másrészt, az eltérő vastagságú, átlátszó részén áthaladó, preparátumon szóródott fény fázisát megváltoztatja. Ha megfelelő mértékben vastagabb a lemez átlátszó része, akkor az azon áthaladó fény fázisa a sötétített részen átjutó fényhez képest késik, <math> -\pi/2</math> értékkel (fokban számolva: -90°) változik. A mikroszkópobjektív egy helyre képezi ezeket az egymástól eltérő fázisú fénynyalábokat, melyek a képsíkban találkoznak és [[Interferencia|interferálnak]] egymással.