„Wolphard–Kakas-ház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{RO műemlékek}} → {{RO műemlékek|CJ}} AWB
Pozíciós térkép
7. sor:
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím = [[Kolozsvár]], [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] ''(Piața Unirii)'' 31.
| építés éve = 1534–1541
| megnyitás =
37. sor:
| nevezetességei =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = RomániaKolozsvár
| szélesség = É
| szélességi fok =46
| szélességi ívperc =46
| szélességi ívmásodperc =48 11
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 23
| hosszúsági ívperc =3335
| hosszúsági ívmásodperc = 3427
| szöveg pozíciója =
}}
 
[[Fájl:ClujCasaWolphardKakas02.jpg|bélyegkép|Napóra]]
A '''Wolphard–Kakas-ház''' [[Kolozsvár]] [[Fő tér (Kolozsvár)|főterén]] álló épület, a város legjelentősebb [[reneszánsz]] műemléke. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07498 sorszámon szerepel.
 
Nevét az építtető [[Adrianus Wolphard]] plébánosról és a későbbi tulajdonos [[Kakas István]] diplomatáról kapta. Jelenleg a [[Művészeti és Design Egyetem]] (UAD) székhelye, a földszinten pedig egy bankfiók található.
 
==Története==
[[Fájl:ClujCasaWolphardKakas02.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Napóra]]]]
 
A ház építtetését [[Adrianus Wolphard]] 1534 és 1541 között kezdte. A humanista műveltségű pap, aki [[Bologna|Bolognában]] tanult, olasz mestert fogadott fel. Az ő korszakában épült a boltíves kapualj és az első emelet három helyisége. A ház építését örököse, [[Wolphard István]], a város csillagászattal is foglalkozó főbírája fejezte be: meghosszabbíttatta a földszinti és emeleti [[vestibulum]]ot, elkészíttette a kapualj fölötti második helyiséget, az udvari szárnyhoz pedig még két helyiséget és egy újabb lépcsőt ragasztott. Halála után özvegye Kakas Istvánhoz ment feleségül; az új tulajdonos 1590–1592 között tovább bővíttette a házat. Kakas István alakíttatta ki a ''zodiákus-termet'', amelyet a tizenkét állatöv jelvényei díszítettek. Szintén ő helyeztette el a [[napóra|napórát]] is. [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] elkobozta az épületet Kakastól, amelyet utóbb [[Jacobinus János]] kapott meg; utóbb Kakas hosszas pert folytatott Jacobinussal a ház visszaszerzéséért. 1602-ben [[Bogner Imre]], a tizennégyszer megválasztott főbíró, majd [[Linczegh János]] főbíró lakása és tulajdona volt. ''Rázsa-háznak'' is nevezték, a [[rázsa]]szövet mintájára kockásan volt tarkára festve. [[Jósika Miklós]] is említést tesz róla ''Abafi'' című regényében: „A felső emeletet, a ház alsó osztályától, egészen hosszában elfolyó, keskeny zsindelyfődél<!--ne javítsd!--> választ el, mely kockásan vörösre és fehérre volt festve. A kettős ablak alatt magas, kerek boltozatú kapu mélyedett, s e mellett jobbra-balra két ablak, cifra zöldre festett s aranyozásokkal terhelt rostélyzattal.”