„Rijswijki béke” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor:
 
[[Fájl:Plan citadelle Neuf Brisach.jpg|thumb|left|200px|Az új [[Neuf-Brisach]] erőd Elzászban.]]
A francia–német megállapodás alapját a nijmegeni szerződés részleges revíziója képezte. Franciaországnak – mint a háború kirobbantójának – vissza kellett adnia az 1672–1678-as [[francia–holland háború]]ban a [[Német-római Birodalom]]tól elragadott minden várost és körzetet (a Rajna egész jobb partját), de Lipótnak több engedményt is el kellett fogadnia. Visszakerült a Birodalomhoz [[Freiburg im Breisgau]], [[Breisach]] és [[Philippsburg]] erődje, ugyanakkor XIV. Lajos megtarthatta [[Strasbourg|Strassburg]] szabad birodalmi várost és csaknem egész [[Elzász]]t. Ezek máig Franciaországhoz tartoznak. XIV. Lajos megszerezte továbbá a [[Saar-vidék]] egy részét is. [[Saarlouis|Saarelouis]]-ban azonnal megkezdték a hatalmas francia erődítményrendszer kiépítését. Breisach erődjét a franciák csak 1700. április 1-jén adták át a császáriaknak, amikor a Rajna elzászi (bal) partján elkészült [[Sébastien Le Prestre de Vauban|Vauban marsall]] egyik mesterműve, a Breisachot helyettesítő új [[Neuf-Brisach]] erődrendszer.
 
Érvénytelenítették a nijmegeni békeszerződésnek azt a rendelkezését, amely szerint a Franciaország és a vele „egyesített”, de birodalmi területen fekvő enklávék között a francia hadsereg és az utánpótlás mozgását korlátlanul biztosítani kell. A rijswijki szerződés a francia csapatok belépését birodalmi területre előzetes bejelentéshez kötötte, és az átvonuló csapatoknak és szekéroszlopoknak a birodalmi megbízottak által kijelölt legrövidebb útvonalat használva, a lehető leggyorsabban el kellett hagyniuk a Birodalom területét.
70. sor:
A szerződésben XIV. Lajos kötelezte magát, hogy nem avatkozik a [[Kölni Érsekség]] (választófejedelemség) ügyeibe. Visszahelyezték Köln érseki székébe [[XI. Ince pápa|az előző pápa]] által 1688-ban kinevezett, de a franciák által nyomban elmozdított [[József Kelemen kölni hercegérsek|József Kelemen bajor herceg]]et.
 
Lipót elismerte [[Strasbourg|Strassburg]]nak „örök időkre” Franciaországhoz tartozását. Visszahelyezték jogaiba Strassburg püspökét. A Franciaországba bekebelezett területek (német) lakosságának egy év határidőt biztosítottak az elköltözésre. A rajnai határon nem vezettek be újabb kereskedelme vámokat ''(Rheinzölle).''
 
Lajos visszaadta a Birodalomnak a [[Rajnai Palotagrófság]]ot (a Pfalzi Választófejedelemséget, a későbbi ''Kurpfalzot),'' és lemondott a fejedelemség trónjának igényéről is, amelyre a háború kirobbantásakor mint ''[[casus belli]]re'' hivatkozott. A pfalzi örökség további sorsáról döntő bírónak [[XII. Ince pápa|XII. Ince pápát]] kérték fel, aki a katolikus [[János Vilmos pfalzi választófejedelem|János Vilmos választófejedelmet]] visszahelyezte jogaiba.