„Pór Ernő (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a SZKIB-tagok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Származása, nem Polányi rokon
6. sor:
|képméret=170px
| születés dátuma = [[1889]]. [[január 4.]]<ref name="len">[http://lists.memo.ru/d27/f153.htm Leningrádi mártirológia: 1937–1938]</ref>
| születés helye = [[Leibic]]s
| halál dátuma = [[1937]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]. {{életkor-holt|1889|1|4|1937|8|24}}
| halál helye = [[Leningrád]]
15. sor:
== Élete ==
=== Fiatalkora, az első világháború, Szovjet-Oroszország ===
PollacsekPerstein TerézJakab és Buxbaum Hermina fia.<ref>{{cite web|title=Újpest házasági anyakönyve|url=https://www.familysearch.org/search/film/004429877?i=279&wc=92QF-L29%3A40678301%2C48553201%2C1077266402%3Fcc%3D1452460&cc=1452460|accessdate=2017-08-22}}</ref> Apja orvos volt. [[1905]]-től részt vett a [[munkásmozgalom]]ban, 1906-ban érettségizett a [[trencsén]]i főgimnáziumban, s faipari tisztviselőként dolgozott budapesti cégeknél, 1907-ben pedig belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-be. Az [[első világháború]]ban (1915-ben) orosz hadifogságba esett. 1917-ben a februári forradalom után a nyevjanszki vasüzemi dolgozóknak szocialista agitációt folytatott. Itt lépett be (1917-ben) az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|OK(b)P]]-be, majd pedig [[Moszkva|Moszkvá]]ban az orosz bolsevik párt magyar csoportjának egyik alapítója, és titkára lett. Ekkortájt ismerkedett meg [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélával]].<ref>Vörös Könyv 1919, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993., 473.oldal</ref> Kunnal együtt harcolt Narvánál a német intervenciós csapatok ellen, Dibenkó [[népbiztos]] irányítása alatt. [[Szamuely Tibor (újságíró)|Szamuely]]vel részt vett 1918. július 6-7-én a baloldali [[eszer]]ek lázadásának leverésében. Ez év nyarán a OK(b)P Magyar Csoportját delegálta az Ukrán Kommunista Párt első kongresszusán.
 
=== Ismét Magyarországon ===
25. sor:
=== A kommün után ===
A bukás után [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]], [[Pogány József]], [[Varga Jenő (politikus)|Varga Jenő]] és mások mellett internálták, ezután rövid ideig [[Ausztria|Ausztriában]] élt. 1920-ban és 1921-ben [[Csehszlovákia|Csehszlovákiá]]ban illegális pártmunkát végzett, s a ''Proletár'' című lap terjesztésében vett részt. [[1922]]-től a [[Szovjetunió]]ban töltött be gazdasági állásokat: a Szovjetunió erdészeti exportvállalatainak megbízottja, 1924-től vezetője volt. 1928 és 1933 között az Erdészeti Export Rt. elnökhelyettese volt. 1933-ban az Oroszországi Porcelán Tröszt irányítója, 1934-től pedig egészen letartóztatásáig a legnagyobb szovjet gumiipari üzem (Krasznij Treugolnyik) Kombinát igazgatóhelyetteseként működött. [[1937]]. február 25-én letartóztatták, majd kivégezték. A [[Joszif Visszarionovics Sztálin|sztálini]] önkény áldozata lett. Később rehabilitálták.<ref name="len" />
 
== Családja ==
{{bővebben|Polányi család}}
 
Unokatestvére volt [[Seidler Ernő]], [[Szabó Ervin]], [[Polányi Károly]] és [[Polányi Mihály]].
 
== Emlékezete ==
52 ⟶ 47 sor:
* ''A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentuma''i (Bp. 1959.)
 
{{Polányi család}}
{{Portál|Politika}}