Wikipédia

„Fénytörés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
11. sor:
# A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár ''egy síkban'' van.
# A merőlegesen beeső fénysugár nem törik meg.
# A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának hányadosa a két közegre jellemző állandó. ([[Snellius–Descartes-törvény]], [[1621]] és [[1629]])<ref>Dr. Budó Ágoston - Dr Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. ({{ISBN |963-17-4571-6}}), Tankönyvkiadó, Bp., 1980.</ref> A Snellius–Descartes-törvény képlettel felírva:
 
::<math>{\frac {\sin \alpha}{\sin \beta} = \mbox{állandó}}\,\!</math>
33. sor:
[[Fájl:Refraction - Huygens-Fresnel principle.svg|jobbra|bélyegkép|320px|A fénytörés magyarázatához]]
 
A fénytörés oka az, hogy a két közegben eltérő a [[fénysebesség|fény terjedési sebessége]]. Mérésekkel és a jobb oldali rajz alapján elméleti úton is igazolható,<ref>ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 11. ({{ISBN |978-963-19-6321-2}}), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009.</ref> hogy a törésmutató ugyanakkora, mint a két közegben mérhető terjedési sebességek hányadosa, illetve a két közegben mérhető hullámhosszak hányadosa. Képlettel:
 
:<math>{n_{21} = \frac {c_1}{c_2} = \frac {\lambda_1}{\lambda_2} }\,\!</math>
70. sor:
* Ha α > α<sub>h</sub>, a fény nem törik meg, hanem teljes egészében visszaverődik. Ezt a jelenséget [[teljes fényvisszaverődés]]nek vagy totálreflexiónak nevezzük.
 
Mivel a legjobb minőségű tükrök is csak a fény 95 százalékát<ref>Dr. Bernolák Kálmán: A fény, Műszaki Könyvkiadó ({{ISBN |963-10-3770-3}}), Bp., 1981.</ref> verik vissza, egyes optikai eszközökben a tükrök helyett a teljes fényvisszaverődést használják a fény irányának megváltoztatására.
 
== A fénytörés néhány következménye ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fénytörés”