„Hajdu Gyula (jogász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a SZKIB-tagok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
33. sor:
1910-ben ügyvédi irodát nyitott. 1911-ben bekerült Pécs törvényhatósági bizottságába. 1915 végén bevonult a hadseregbe, az [[első világháború]]ban 1916 októbere és 1917 áprilisa között az orosz fronton szolgált.
1918-ban az [[őszirózsás forradalom]] idején Pécsett a nemzeti tanács titkára volt. 1919 februárjában a szerb katonai parancsnokság ötödmagával Mitrovicára internálta a pécsi magyar közigazgatás megszüntetése elleni tiltakozó memorandum miatt. A pécsi általános sztrájk miatt a magyar közigazgatást visszaállították, a letartóztatottakat elengedték. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején a külügyi népbiztos délvidéki biztosa, a 44. vörös dandár politikai biztosa, [[Baranya megye]] kormányzótanácsi biztosa. Emellett tagja volt a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]nak is, s megválasztották [[Rákosi Mátyás]] és [[Vanczák János]] mellett az ellenőrző bizottságba is.<ref>[[Váry Albert]]: ''A vörös uralom áldozatai Magyarországon''. Budapest, 1923, HOGYF EDITIO. {{ISBN
1919. augusztusban Olaszországba emigrált, [[Milánó]]ban élt, majd az [[Avanti]] [[Torino|torinói]], később [[róma]]i szerkesztőségében dolgozott. 1920 őszén tért vissza Pécsre, de radikális szocialista szervezőmunkája miatt öt hónap múlva a megszálló szerb katonai hatóságok kiutasították. 1921 nyarán részt vett a [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] III. kongresszusán Moszkvában, majd Bécsbe költözött, belépett az osztrák kommunista pártba. Bécsben közíróként tevékenykedett.
| |||