„Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Történelmi háttér: clean up, replaced: tíz éves → tízéves AWB
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
19. sor:
[[Fájl:John Quincy Adams.jpg|thumb|left|170px|[[John Quincy Adams]] amerikai elnök már külügyminiszter korában úgy nyilatkozott, hogy ha Kuba elszakadna Spanyolországtól, természetes módon gravitálna az USA felé]]
 
[[John Quincy Adams]] külügyminiszterként a madridi amerikai követnek küldött levelében azt fejtegette, hogy a nyilvánvaló nehézségek ellenére fél évszázadon belül lehetséges lesz Kuba annektálása, hiszen ha függetlenedik és elszakad Spanyolországtól, érett almaként fog az Egyesült Államok ölébe hullani.<ref name="Franklin">[http://janefranklin.info/Cuba.htm Cuba and the United States : A chronological History] Jane Franklin. Ocean Press; 1997. {{ISBN |1-875284-92-3}}. {{ISBN |978-1875284924}}</ref> 1854-ben az Egyesült Államok ajánlatot szándékozott tenni Spanyolország számára, miszerint 130 millió dollárért megvásárolja a szigetet. Az úgynevezett [[Ostend Manifesto]]ban foglalt tervet azonban nyilvánosságra kerülése után az amerikai [[abolicionizmus|abolicionisták]], a rabszolgaság ellen küzdő mozgalom tagjai, meghiúsították.<ref>Hugh Thomas. ''Cuba : The pursuit for freedom''. p.134-5</ref>
 
1877-re az Egyesült Államokba irányult a kubai export 83%-a, és ennek [[Monopszónia|monopszóniának]] a révén az amerikaiak ellenőrizték a sziget gazdaságának túlnyomó részét.<ref>Bakewell, Peter. ''A History of Latin America''. Blackwell publishers. p454.</ref> [[Anthony Trollope]] angol utazó ekkoriban azt jegyezte fel, hogy az ország kereskedelme egyre inkább külföldiek kezébe kerül, [[Havanna]] hamarosan éppúgy amerikai lesz, mint [[New Orleans (település)|New Orleans]].<ref>{{cite web
70. sor:
{{cquote|Batista mindig az Egyesült Államok felé hajlott. Nem hiszem, hogy valaha is volt jobb barátunk. Sajnálatos módon, mint minden dél-amerikai, ő is ismert volt arról – bár erről nincs pontos információm –, hogy hogy szinte mindenből jutalékot kapott. Másrészt viszont csodálatos munkát végzett.<ref>{{cite web|url=http://www.latinamericanstudies.org/us-cuba/gardner-smith.htm|title=Testimony of Arthur Gardner and Earl E. T. Smith|work=latinamericanstudies.org}}</ref>}}
 
A [[Fidel Castro]] vezette felkelés előrehaladása idején, 1958 márciusában azonban az Egyesült Államok leállította a fegyverszállításokat Batista csapatainak. Earl T. Smith amerikai nagykövet és William Wieland külügyminisztériumi tanácsadó hevesen ellenezte ezt a döntést. Utóbbi kijelentette: „Tudom, hogy Batistát sokan gazembernek tartják, de az elsődlegesek az amerikai érdekek, és ő legalább a mi kutyánk kölyke.”<ref>Hugh Thomas: ''[https://books.google.com/books?id=jejCQgAACAAJ Cuba: the pursuit of freedom]''. Picador; 2001. {{ISBN |978-0-330-48417-6}}. p. 650.</ref>"
 
{{quotation|Castro előtt az amerikai nagykövet olyan túlnyomó befolyással rendelkezett Kubában, hogy ő volt a második legfontosabb ember az elnök után, sőt néha még nála is fontosabb.| Earl T. Smith, volt kubai amerikai nagykövet, 1960-as szenátusi meghallgatása során<ref>''Ernesto "Che" Guevara (World Leaders Past & Present)'', by Douglas Kellner, 1989, Chelsea House Publishers, ISBN 1-55546-835-7, pg 66</ref>}}