„Léviták” változatai közötti eltérés

A [[izraelita vallás|zsidó]] hagyományban a '''léviták''' ({{ny-he|לוי}}, לֵוִי) a tizenkét zsidó törzs egyike, [[Lévi (Biblia)|Lévi]]nek, [[Jákob]] fiának utódai. A léviták a többi törzzsel ellentétben nem kaptak saját területet [[Kánaán]] elfoglalása után. Speciális vallási és politikai feladataik voltak, amik elsősorban a [[kohaniták]] mellett – „segédpapok”ként {{refhely|KeysKatasztrófa|156–159. o.}} – a [[Második Templom]] idején végzett szakrális tevékenységekre terjedtek ki. Ezért cserébe [[tized]]et (az ún. [[maaszer]]t) kaptak a többi törzstől. A második templom pusztulásával és a rabbinikus judaizmus kialakulása eljelentéktelenítette őket, bár leszármazásukat a [[judaizmus]] máig számon tartja. Legfőbb szerepük zsidó istentiszteleteken a [[kohaniták]] kezeinek megmosása a papi áldás előtt, és egyes rítusok másképp vonatkoznak rájuk.<ref>Simon Philip de Vries: Zsidó rítusok és jelképek, {{ISBN |963-8396-09-1}}</ref>

[[Izrael]] államban az anyakönyvezést végző ortodox rabbitanács is nyilvántartja a lévita státuszt, amit a [[hazatérési törvény]] útján bevándorló, lévita származást állító, vagy arra utaló családnevű zsidóknak igazolniuk is kell. Ebből rendszeresen kisebb-nagyobb belvillongások származnak.<ref>Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik - Zsidó identitás a mai Izraelben, {{ISBN |963 7525 67X}}</ref>