„Melléknév” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (→‎Jegyzetek: clean up AWB)
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
:<small>A magyarban egy szónál alaki különbség is megfigyelhető szintaktikai szerepétől függően: a ''kis'' forma csak jelzőként fordul elő, a ''kicsi'' alak viszont jellemzően állítmányként. (Hasonló a ''két'' és a ''kettő'' számnév esete.)</small>
 
Határozóként lehet [[módhatározó]] ''(szépen ír),'' [[állapothatározó]] ''(féloldalasan áll),'' [[eredethatározó|eredet-]] és [[eredményhatározó]] ''(éretlenből éretté vált),'' [[fok-mérték határozó]] ''(erősen felsértette),'' [[tekintethatározó]] ''(jónak jó).'' [[Modalis-essivus]]i képző is csatlakozhat hozzá ''(-n/an/en, -lag/leg, -ul/ül): ügyesen dolgozik, egyhangúlag döntenek, tétlenül heverészik.''<ref name="nyelvifogalmak">''Nyelvi fogalmak kisszótára,'' Korona Kiadó, Bp. 2000, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, {{ISBN |963-9191-62-0}}, 145–146. o.</ref>
 
=== Szórend ===
Képezhető [[főnév]]ből ''(év > éves, évi),'' [[névutó]]ból ''(mögött > mögötti),'' igékből pedig a melléknévnek megfelelő szerepű [[melléknévi igenév]] jöhet létre ''(érkezik > érkező),'' ami melléknevesülhet is (például ''ápolt'' ’gondozott’). A melléknevesülés ismérve, hogyha fokozható, illetve ha már nem vehet maga mellé az igére jellemző bővítményt (például [[tárgy (nyelvészet)|tárgyat]]).
 
A melléknévből képezhető ige ''(széles > szélesít,'' ill. ''szélesedik),'' főnév ''(széles > szélesség)'' és határozó ''(széles > szélesen).'' Sok esetben bármiféle képző nélkül használható főnévként is (például ''szegény > a szegények''), a németben pedig legtöbbször alakváltozás nélkül használható határozóként (például ''glücklich:'' ’szerencsés’, ill. ’szerencsésen’ – kivéve: ''gut'' ’jó’, de ''wohl'' ’jól’; angolul ilyen például ''fast, quick''). A thai nyelvben a melléknév automatikusan ige is lehet, tehát például a ’drága’ melléknév egyúttal ’drágának lenni’ jelentésű is.<ref>David Smyth: ''Teach yourself Thai,'' Hodder & Stoughton, London 2003, {{ISBN |0-340-86857-0}}, p. 21.</ref> Amit egy nyelv melléknévvel fejez ki, azt nem biztos, hogy a másik is azzal fejezi ki, például magyarul (angolul, németül stb.) van ''éhes,'' franciául viszont ''avoir faim'' (’éhe van vkinek’), másfelől pedig azt, hogy valakinek ''szüksége van valamire,'' a héber melléknévvel fejezi ki (''זקוק zakuk,'' kb. ’szükséget szenvedő’). Léteznek nyelvek, amelyekben nincs is melléknév, és szerepét például az igék töltik be (a ''nagy'' melléknevet például egy ’nagynak lenni’ igével).
 
:<small>A magyarban egyes melléknevek főnevesülve az eredetitől eltérő többesszám-jelet kapnak (például melléknévként ''vörös'''ek''','' főnévként ''vörös'''ök''','' vagy ''nekem a piros'''ak''' tetszettek,'' de ''a piros'''ok''' hátráltatták a forgalmat'').</small>
38 772

szerkesztés