„Gottfried Wilhelm Leibniz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel)
24. sor:
[[Ernő Ágost hannoveri választófejedelem]] herceg 1698-as halál után örököse, Georg Ludwig mellett folytatta munkáját, aki később [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia (Egyesült) Királyságának]] uralkodója lett, [[I. György brit király|I. György]] néven. Ezt az állását Leibniz élete végig megtartotta.
 
Az ő tervei szerint alapították az első német akadémiát Berlinben, 1700-ban, ahol őt július 12-én elnökké nevezték ki. [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter orosz cárral]] ez időtájbanidő tájban találkozott, és vele később szintén szorosabb összeköttetésbe lépett. Leibniz volt az, aki először sürgette egy orosz akadémia fölállítását. Utolsó éveit szomorúság és nagy csalódások keserítették meg; egyrészt, mert ekkor már betegsége majdnem elviselhetetlenné vált, másrészt, mert összes pártfogója lassanként kihalván, a későbbi nemzedék az elkényeztetett tudóssal nem úgy bánt, mint ahogy ahhoz korábban hozzászokott.
 
[[1716]]. [[november 14.|november 14-én]] halt meg [[Hannover]]ben. Halálakor már olyannyira kiesett az amúgy a közelben tartózkodó I. György kegyeiből, hogy sem az uralkodó, sem az udvari méltóságok nem jelentek meg a temetésén, csak a személyi titkára volt jelen. Hiába volt a Royal Society és a Berlini Tudományos Akadémia örökös tagja, egyik intézmény sem tartotta méltónak arra, hogy megemlékezzen róla. Sírja több mint fél évszázadig maradt jelöletlen. Csupán Fontenelle emlékezett meg róla az 1700-ban őt külföldi tagként felvevő Párizsi Tudományos Akadémia előtt.