„A sátáni versek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: kat. bőv. |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
29. sor:
:''„Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a'' Sátáni versek ''szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem."''<ref>[http://www.iranfocus.com/modules/news/article.php?storyid=5768 "Iran says Rushdie fatwa still stands"], Iran Focus, [[2006]]-02-14. {{en}}</ref>
A regény címe utalás egy [[hadísz|hagyományra]],<ref>Ibn Szad: Kitáb at-tabaqát al-kabír (hadíszgyűjtemény)</ref> amelyről Mohamed legkorábbi megmaradt életrajzában is olvashatunk. A hagyomány szerint Mohamed, mozgalmának kezdetén, közeledni akart a még politeista mekkai oligarchiához, és jelenlétükben recitálta az 53. szúrát, ám a 19-20. verseknél („''Mit gondoltok al-Látról és al-'Uzzáról, és a másikról: a harmadik Manátról?''”)<ref>Az ősi arab hitvilágban ezek Isten lányai – [http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:19]</ref> a „sátán a nyelvére tette” a következő verset: „''Ezek magasságos hattyúk, közbenjárásukban reménykedni lehet''”. Ez a politikailag hasznos kiegészítés azonban ellentétes az iszlám szigorú monoteizmusával, ezért a későbbiekben Mohamed eltörölte, és helyette a Koránban már az egyistenhit mellett érvel: „''Ezek nevek csupán...''”<ref>[http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:23]</ref> Ezeket a kimaradt verseket nevezik „sátáni verseknek”.<ref>Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. 267. o. ({{ISBN
A történetet a muszlimok többsége nyugtalanítónak találja és nem fogadja el, azzal az indokkal, hogy csak egy mítosz. Sok muszlim tanító arra hivatkozva utasítja el, hogy történelmileg valószínűtlen és gyengén dokumentált.<ref>[http://www.wsu.edu/~brians/anglophone/satanic_verses/sv.html The "Satanic Verses"] {{en}}</ref>
| |||