„Teljes fényvisszaverődés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
-Kategória:Optika; +Kategória:Geometriai optika (a HotCattel) |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
11. sor:
* ''Visszaverődési szög''nek nevezzük a visszaverődő fénysugár és a beesési merőleges közti szöget.
* ''Törési szög''nek nevezzük a megtört fénysugár és a beesési merőleges közti szöget.
* ''[[Törésmutató]]nak'' nevezzük a [[fénytörés]]sel kapcsolatosan bevezetett fizikai mennyiséget, mely a beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának a hányadosa. A törésmutató a két közegre jellemző állandó. Igazolható, hogy értéke megegyezik a két közegben mérhető [[fénysebesség]] hányadosával.<ref>Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 11. ({{ISBN
::<math>{n_{21} = \frac {\sin \alpha}{\sin \beta} = \frac {c_1}{c_2}}\,\!</math>
* ''Optikai sűrűség'': Két közeg közül azt nevezzük optikailag sűrűbbnek, amelyben a fény kisebb sebességgel halad. (Mivel a fény sebessége vákuumban a legnagyobb, ezért a vákuum optikai sűrűsége a legkisebb.)
26. sor:
== Felfedezése ==
A teljes fényvisszaverődést [[Vitello]] fedezte fel a [[13. század]]ban. A fénytörés alapján [[1611]]-ben [[Johannes Kepler]] adott magyarázatot a jelenségre. A határszög és a törésmutató közti összefüggést [[1802]]-ben [[William Hyde Wollaston]] ismerte fel.<ref>Ifj. Gazda István - Sain Márton: Fizikatörténeti ABC ({{ISBN
== Gyakorlati alkalmazásai ==
Mivel a legjobb minőségű tükrök is csak a fény 95 százalékát<ref>Dr. Bernolák Kálmán: A fény, Műszaki Könyvkiadó ({{ISBN
verik vissza, egyes optikai eszközökben a tükrök helyett a teljes fényvisszaverődést használják a fény irányának megváltoztatására. Ilyen alkalmazások például:
* [[Visszatükrözés]] (retroreflexió) megvalósítása. (Hármasszöglet, "macskaszem", fényvisszaverő fóliák és festékek stb.)
| |||