„Toy Story – Játékháború” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Alapító tag külön (kézi ellenőrzéssel)
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
198. sor:
=== Forgatókönyv és előkészületek ===
[[Fájl:Pixar animation studios1.png|bélyegkép|250px|jobb|Bejárat a Pixar központjába, [[Emeryville, Kalifornia]].]]
John Lasseter első tapasztalatait a számítógépes animációval kapcsolatban akkor szerezte, mikor animátorként dolgozott a Disney-nél. Két barátja megmutatott neki egy kulcsjelenetet a ''[[Tron, avagy a számítógép lázadása]]'' című filmből. Szemkápráztató élmény volt ez Lasseter számára, s felnyitotta előtte a komputeranimáció új médiumában rejlő lehetőségek tárházát.<ref>Paik, Karen (2007). To Infinity and Beyond!: The Story of Pixar Animation Studios, 38. oldal. Chronicle Books, San Francisco. {{ISBN |0-8118-5012-9}}</ref> Lasseter később a [[Lucasfilm]]nél kapott állást, majd alapító tagja lett a Pixarnak.<ref>Paik, Karen (2007). To Infinity and Beyond!: The Story of Pixar Animation Studios, 41. oldal Chronicle Books, San Francisco. {{ISBN |0-8118-5012-9}}</ref> Utóbbi cég Oscar-díjas rövidfilmje, a ''[[Bádogjáték]]'' (amit maga Lasseter rendezett) és [[Computer Animation Production System|CAPS]]-projektjeik felkeltették a Disney érdeklődését, s egy [[1990]]-es, Jeffrey Katzenberggel való találkozót követően a Pixar megbízást kapott egy televíziós különkiadásra ''A Tin Toy Christmas'' címmel. [[1991]] májusra Katzenberg és [[Steve Jobs]] közötti hosszú tárgyalás sorozat eredményeként megállapodás született egy egész estés filmre kiterjedő közös munkáról, ami a ''Tin Toy'' szereplőin alapszik, s a ''Toy Story'' címet viseli. A szerződés értelmében a Disney kizárólagos jogokkal bír a film és a karakterek felett, a Pixar a jegybevételek 12,5%-át kapja, a Disney viszont (kártérítés ellenében) bármikor leállíthatja a projektet, gyakorolja a művészi kontrollt és joga van elkészíteni a filmnek két másik részét illetve ezen felül további folytatásokat akár a Pixar nélkül is.<ref>Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, {{ISBN |978-963-304-065-2}} 304. old.</ref>
 
A ''Toy Story'' forgatókönyvére komoly hatást gyakoroltak [[Robert McKee]] forgatókönyvíró ötletei. Az írás számos változaton esett át végleges formája előtt. Lasseter úgy ítélte, Tinny, a ''Tin Toy'' főszereplője „túlontúl elavult”, ezért a karaktert katonai játékfigurára változtatták, majd [[világűr|űrös]] jelleget kapott. Tinny neve ''Lunar Larry'' lett, majd ''Tempus'' és ''Morph'', mígnem a Buzz Lightyearnél állapodtak meg ([[Edwin Aldrin|Buzz Aldrin]] [[Űrhajós|asztronauta]] után).<ref name="cím3"/> A szereplő kinézetét az [[Apollo]] űrhajósainak ruháiról és a [[G. I. Joe]]-akciófigurákról mintázták.<ref>[http://www.collectspace.com/news/news-062408a.html A Disney Buzz Lightyear-je és WALL-E-ja felfedezik az űrt a NASA-nak] Space.com. 2008. június 24.</ref><ref>[https://books.google.com/books?id=uDAGknVpUwgC&pg=PA104&dq=buzz+lightyear+to+infinity+and+beyond#PPA103,M1 ''A végtelenbe és tovább!'' A Pixar Animation Studios története] San Francisco: Chronicle Books. 103. oldal. {{ISBN |0-8118-5012-9}}.</ref> Egy második szereplőt eredetileg egy hasbeszélő bábujának képzeltek el, amiből aztán egy kitömött, felhúzhatós cowboybaba lett, s a Woody nevet kapta, [[Woody Strode]] [[western (műfaj)|western]]-[[színész]]ről. A történet azonban nem tetszettek a Disney képviselőinek. Jeffrey Katzenberg -a Disney filmrészleg vezetője - azt javasolta Lasseternek, hogy „buddy film” (haverfilm) -ként csinálja meg a történetet, ahol ellentétes jellemű karakterek kerülnek egymás mellé és össze kell tartaniuk, mint a ''[[48 óra]]'' és ''[[A megbilincseltek]]'' filmekben.<ref name="Walter Isaacson 2011">Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, {{ISBN |978-963-304-065-2}} 305. old.</ref> Egy buddy filmben a szereplők [[szublimáció|szublimálnak]], leszakad a karjuk, utálják egymást. Nem a nyílt érzelmek dominálnak.”<ref name="cím6">[http://www.ew.com/ew/article/0,,299897,00.html 'Játék'-csoda] Entertainment Weekly. 1995. december 8.</ref> A Disney szintén felkereste [[Joel Cohen]]t, [[Alec Sokolow]]-t, majd később Whedont is, hogy segítsenek a szkript fejlesztésében.<ref name="cím3"/> Szerették volna továbbá, ha a film kielégíti a gyermekek mellett az idősebb korosztályt is, ezért a felnőtt közönséget megcélzó elemeket kértek a produkcióba.<ref name="cím6"/> Jeffrey Katzenberg és más Disney vezetők többszörös módosítása miatt végül Woody ellenszenves és erőszakos karakterré vált.<ref name="Walter Isaacson 2011"/> A stúdió [[1993]]. [[január 19.|január 19-én]] bólintott rá a filmre, s ekkor kezdődhetett meg a [[Szinkronizálás (filmgyártás)|szinkronhangok]] kiválasztása.<ref name="cím6"/> Lasseter mindig is Tom Hanks-et szerette volna megnyerni Woody hangjának. Állítása szerint a színész „...képes arra, hogy bármilyen érzelemmel telve is rokonszenves legyen. Még akkor is, ha lecsúszott és megvetendő figurát játszik, mint a ''[[Micsoda csapat!]]''-ban.”<ref name="cím6"/> Mikor Hanks látott néhány korai tesztfelvételt, amibe beleillesztették szövegét az ''[[Egyik kopó, másik eb]]'' című korábbi filmjéből, le is szerződött a filmhez.<ref name="cím3">Price, David A. (2008). "Making It Fly - 1" (in English). The Pixar Touch: The Making of a Company. United States of America: Alfred A. Knopf. 124–132. oldal. {{ISBN |978-0-307-26575-3}}</ref><ref name="cím6"/> [[Billy Crystal]] visszautasította a szerepajánlatot, amit később megbánt.<ref>[http://www.crankycritic.com/qa/pf_articles/billycrystal.html Cranky Critic StarTalk] Cranky Critic</ref><ref>[http://nl.newsbank.com/nl-search/we/Archives?p_product=CSTB&p_theme=cstb&p_action=search&p_maxdocs=200&p_topdoc=1&p_text_direct-0=0EF7B35B6B4F1765&p_field_direct-0=document_id&p_perpage=10&p_sort=YMD_date:D&s_trackval=GooglePM Crystal tiszta a ''Szörny Rt.''-vel kapcsolatban] Chicago Sun-Times</ref> [[Jeffrey Katzenberg]], a Disney akkori elnöke ezután Tim Allennek, a Disney ''[[Házi barkács]]'' című [[televíziós sorozat]]ának főszereplőjének ajánlotta fel a szinkronmunkát, aki elfogadta a feladatot.<ref name="cím3"/> Mind Hanks és Allen számára ez volt az első animációs megmérettetés.<ref>[http://www.cnn.com/SHOWBIZ/Movies/9511/toy_story/stars/index.html A ''Toy Story''-sztárok szerint nehéz az animációs munka] CNN.com</ref>
 
[[1993]]. [[november 19.|november 19-én]] a Pixar bemutatta a film egy korai vázlatát a Disney-nek.<ref name="cím6"/> Az eredmény katasztrofális volt: a Walt Disney Feature Animation elnöke, Peter Schneider - aki amúgy sem örült a külsős munkának - azonnal leállíttatta a produkciót. A Pixar kért még egy esélyt egy átdolgozott verzió bemutatására és ezúttal figyelmen kívül hagyta a Disney vezetőinek Woodyra vonatkozó javaslatait és kedves karakterré formálták át. Három hónap után bemutatták az új történet vázlatát, amire a Disney vezetése rábólintott, így folyatódhatott a munka. A leállás miatti költségkiesést végül Steve Jobs saját zsebből finanszírozta.<ref>Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, {{ISBN |978-963-304-065-2}} 306. old.</ref> A szinkronszínészek márciusban vették fel új szövegeiket.<ref name="cím6"/>
 
Whedon ötlete volt bevonni a történetbe [[Barbie (divatbaba)|Barbie]]-t, aki megmentené Woody-t és Buzzt a film végén.<ref>[http://www.suvudu.com/2008/07/the-lost-joss-whedonpixar-conn.html Az elveszett Joss Wedon-Pixar kapcsolat] Suvudu.com</ref> Erről le kellett tenniük, mivel a babákat gyártó [[Mattel]] ellenvetett és nem egyezett bele a játék felhasználásába. Ralph Guggenheim producer elmondta, a cég „filozófiája szerint a Barbie babával játszó lányok kivetítik személyiségüket a babára. Ha a baba megszólal és animálják, saját személyiséget kap, ami nem biztos, hogy minden kislány álma és vágya.”<ref name="cím6"/> A Hasbro hasonlóképpen nem járult hozzá a G.I. Joe licencbe bocsátásához, ellenben a Mr. Potato Head (azaz Krumplifej úr) szerepeltetését engedélyezte.<ref name="cím3"/><ref name="cím6"/> A filmhez kapcsolódó játékokat a Thinkway Toys gyártotta, akik 1995-ben az egész világra terjedő licencet megszerezték.<ref>[http://www.thinkwaytoys.com/companyinfo/companyinfo_history.htm Céginformáció - történet] Thinkway Toys</ref>
231. sor:
|style="text-align: left;"|„Igen, aggódunk amiatt, mit szólnak majd a kritikusok. Igen, aggódunk amiatt, mekkora lesz a nyitóhétvége. Igen, aggódunk amiatt, mekkora lesz a végső bevétel. De most komolyan, az egésznek, amit csinálunk, a lényege az, hogy szórakoztassuk a közönséget. Filmesként a legnagyobb örömöm, ha elvegyülök az egyik filmünk nézői között, s az embereket figyelem. Mert az emberek 100%-ig őszinték, ha filmet néznek. S látni az arcukon, hogy élvezik, ahogy elmerülnek filmjeinkben ... számomra ez a legnagyobb jutalom, amit kaphatok.”
|-
|style="text-align: left;"| – John Lasseter<ref name="cím19">[https://books.google.com/books?id=uDAGknVpUwgC&pg=PA104&dq=buzz+lightyear+to+infinity+and+beyond#PPA104,M1 A végtelenbe és tovább!: A Pixar Animation Studios története] San Francisco: Chronicle Books. 104. oldal. {{ISBN |0-8118-5012-9}}.</ref>
|}
 
364. sor:
 
=== „A végtelenbe és tovább!” ===
Buzz Lightyear klasszikussá vált mondata, az „A végtelenbe és tovább!” nem csupán pólók felirataként jelent meg, de [[Filozófusok listája|filozófus]]ok és elméleti [[matematikus]]ok között is vita tárgyát képezte.<ref>Dusek, Val (2006). Philosophy of Technology: An Introduction. Blackwell Publishing. 59. oldal. {{ISBN |1-4051-1163-1}}.</ref> Matematikusok rámutattak, hogy nem lehetséges a [[végtelen]]en túlmenni a [[matematika|matematikában]], s az idézet csak a „[[Showbiz (album)|showbiz]]ben” érvényes.<ref>[https://archive.is/20120716080259/www.accessmylibrary.com/coms2/summary_0286-919112_ITM A tanulóbarát technológia bevezetése] The Jakarta Post</ref><ref>[http://www.sciam.com/article.cfm?id=strange-but-true-infinity-comes-in-different-sizes Furcsa de igaz: A végtelen különböző méretekben érkezik] Scientific American</ref> Lucia Hall a The Humanits-tól a humanizmus közvetítéséhez kötötte a film történetét. Az említett sort a „Mindezt és a mennyországot is!”-hez hasonlította, ami szerint az egyén boldog a földi életben és a túlvilági életben is.<ref name="cím16"/> [[2008]]-ban asztronauták magukkal vittek egy Buzz Lightyear [[akciófigura|figurát]] a [[világűr]]be a [[Discovery űrrepülőgép]] fedélzetén egy oktatási program keretében, miközben a szállóigét ismételgették. A bábut [[Mikrogravitáció|zéró gravitációs]] kísérletekben használták.<ref>[http://www.space.com/missionlaunches/080529-cs-buzz-lightyear.html Buzz Lightyear valódi csillagharcos lesz] Space.com</ref> Szintén 2008-ban, a mondat nemzetközi híradásokba is bekerült, mikor arról tudósítottak, hogy egy apa és fia folyamatosan ismételgette azt egymásnak jelezve, miközben a hullámokkal küzdöttek 15 órán keresztül az [[Atlanti-óceán]]ban.<ref>[http://www.startribune.com/nation/28222534.html?elr=KArks:DCiUMEaPc:UiacyKUnciatkEP7DhU Buzz Lightyear mentett meg minket] Star Tribune</ref><ref>[http://www.foxnews.com/story/0,2933,420602,00.html ''Toy Story''-mondat segített apának és fiúnak túlélni a vízben 15 órát] FOX News</ref>
 
=== Folytatások, show-k, spin-offok ===