Főmenü megnyitása

Módosítások

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Az urartui népesség nagy valószínűséggel kevert volt, amit jól mutat, hogy kezdetben az akkád volt a hivatalos nyelv. Ennek oka vélhetően az volt, hogy [[Muszaszir]]ban már az i. e. 11–10. század fordulóján terjedni kezdett az [[ékírás]] asszír változata. Később a saját urartui nyelvüket továbbra is [[ékírás]]sal jegyezték le, de a saját képírásos rendszerük sem halt ki teljesen. Az urartui nyelv a Van-tó és a Nagy-Záb felső folyásának vidékén beszélt dialektus, a [[hurro-urartui nyelvek]] önálló tagja. Nyelvemlékei csak az [[i. e. 9. század]] végétől az [[i. e. 7. század]] végéig terjednek az időben. Ez annak köszönhető, hogy ekkor már nem az [[akkád nyelv]] újasszír nyelvjárását használták felirataik elkészítésére, hanem saját nyelvükön írtak. Az írásrendszer átalakult az asszír ékírás alapján – eredetileg a [[luvi írás|luvihoz]] hasonló képírásuk volt<ref name="V505"/> –, ezért viszonylag könnyen olvasható, de a saját nyelvi sajátosságaikat figyelembe véve kissé módosítottak rajta, ezért az értelmezés sokszor bizonytalan.<ref name="Lang">Encyclopædia Iranica: ''Non-iranian Languages: Urartian''</ref> A rendelkezésre álló szöveganyag viszonylag gyér, valamivel több, mint kétszáz dokumentum került elő eddig – köztük egy akkád–urartui bilingvis is –, vegyesen agyagtáblák és epigrafikus emlékek.<ref>{{Opcit|n=Bromiley|o=234}}</ref>
 
Több mint 500 emléktábla is ismert, ezek azonban állandó szófordulatokat és fogalmazásokat tartalmaznak, ezért nem sokat adnak hozzá a nyelv ismeretéhez. A [[fonológia]], [[szemantika]] és [[szintaxis]] erősen bizonytalan, csak a lexikális részében egyértelmű. Ez azonban nagyon kis mennyiség, például alig 100 azonosított főnevet tartalmaznak a szövegek. Az azonos urartui szövegek különböző fordításai mindezek miatt jelentősen eltérhetnek egymástól.<ref name="Lang"/> Hangjelölő, sőt kifejezetten ábécé jellegű – mivel a szótagjelekből legtöbbször csak az egyik hangot ejtették, illetve egy kiejtett hang írására alkalmazták a szótagjelet – írásrendszert alakítottak ki, néhány mellékjellel kombinálva.<ref>C. B. F. Walker: section ''Cuneiform'' in ''Reading the Past''. Published by British Museum Press, 1996, {{ISBN |0-7141-8077-7}}</ref>
 
Az [[Urmia]] keleti és déli partján valószínűleg szintén az urartui nyelvet beszélték, vagy annak valamilyen nyelvjárását. Ez [[Mana]] királyság területe, így a [[médek]] nyelvére vonatkozó információkat rejt, amely nyelvről egyébként igen kevés, többnyire az óperzsában fennmaradó ismeretünk van. A méd törzsek nevei és a személyneveik elemei közel állnak az urartuiakhoz. Az urartui nyelv is egyre nagyobb mértékben vett át iráni szavakat, határozott iranizáció figyelhető meg [[i. e. 600]]-ig.<ref name="Lang"/>
37 136

szerkesztés