„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Az '''urbanisztika''' a latin eredetű [[urbs]] (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik,<ref>Idegen szavak és kifejezések szótára - Bp. 1976. Akadémiai K. p. 880 {{ISBN |963 05 1007 3}}</ref> [[település]]ek településrészek, térségek, fejlesztésére irányuló társadalmi/közhatalmi döntéseket előkészítő tervezéssel, azok megvalósításával, illetve a tervezést megalapozó kutatásokkal foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.
 
== A szakkifejezés keletkezése és értelmezése ==
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozást]] és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak fejlesztését, annak tervezését, illetve megalapozó [[Településtudomány|kutatását]], vagy korábbi, az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal - a települések helyett - a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városmarketing különféle tevékenységeit.
 
A magyar szóhasználat jórészt egybeesik az angol "urban development", vagy a német "Stadtentwicklung" , illetve "Städtebau" jelentéstartalmával, lényeges különbség azonban, hogy amíg az utóbbiak általában nem tartalmazzák a magyarul "vidékfejlesztés", vagy "falufejlesztés" fogalommal illetett tevékenységeket, a magyar szakmai-jogi szóhasználatban a "település" előtag rendszerint azt jelzi, hogy a magyar urbanisztika sajátjának tekinti a falvak, tanyák, vidéki térségek (egyes szakírók szóhasználata szerint "a társadalom területi megjelenési formáinak"<ref>(pl. [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]): Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990. nov. 6. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - {{ISBN |963-01-0441-5}}</ref>) fejlesztésének kérdéseit is.
 
== Ismeretanyaga ==
* [[Granasztói Pál]]: Város és építészet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1960.
* [[Granasztói Pál]]: Építészet és urbanisztika (Településtudományunk néhány mai problémája). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.
* [[Pierre Vago]]: PIERRE VAGO Egy mozgalmas élet (p.156-157) - Holnap K. 2002. - {{ISBN |963-346-545-1}}
* Szerk. biz.: Területi és települési fogalmak értelmezése – 1995. MTA Állam és Jogtudományi Intézet: (Bartke I. Brenner J. Kőszegfalvi Gy. Valér É.) – A BM. Településfejl. és Lakásügyi Főo. megbízásából: Vitaanyag (Belügymin. irattár, és KT_Archív _VeML).
* [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Változó urbanisztika (Középvárosok reflektorfényben). Veszprém, Jótanács, 1986.6. (KT_ARCHIV_VeML)
* Lengyel Imre – Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2004.
* Meggyesi Tamás: Urbanisztika és rendszerelmélet - demográfia, Budapest. 1971. 2-3 sz.
* [[Lewis Mumford]]: A város a történelemben. Gondolat K. Bp. 1985. - {{ISBN |963-281-577-7}}.
* Nemes Ferenc-Szelényi Iván: A lakóhely mint közösség. Budapest, 1967.
* Ongjerth Richárd: Területi társadalmi tervezés. Budapest, 1996.
* Ongjerth Richárd: A párbeszédben álló város. Gyakorlati útmutató a társadalmi részvétellel történő településtervezéshez. Studio Metropolitana. Budapest, 2001.
* Ongjerth Richárd: A településfejlesztési program. BM Településfejlesztési füzetek 25. MKI Budapest. 2003.
* [[Perényi Imre (építészmérnök)|Perényi Imre]]: Város Ember Környezet. Műszaki K. 1976. Bp. {{ISBN |963-10-0907-6}}.
* [[Perényi Imre (építészmérnök)|Perényi Imre]]: Korunk urbanisztikája. Műszaki K. Bp. 1979. - {{ISBN |963-10-2694-9}}.
* [[Wolf Schneider]]: Városok Urtól Utópiáig. Gondolat K. Bp. 1973. - Egyetemi Ny. 73/770 sz.
* Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás. KJK-KERSZÖV Kiadó. Bp., 2005.
39 100

szerkesztés