„Fellegvár (Mátészalka)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A mátészalkai Fellegvár története. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
==Története==
'''Fellegvár''' a középkori Szalka (Mátészalka) uradalmi központja volt a [[XIV. század]] utolsó harmadától. Területén ma a Budai Nagy Antal, Fellegvár, Kraszna és Munkácsy Mihály utca, valamint a
Fellegvár köz és Munkácsy köz található.
A mezővárost birtokló Csaholyiak a XIV. század végén alakították ki itt uradalmuk központját.
Nemesi kúriájuk, melyet
Az épületet a Csaholyiak örökébe lépő brebiri Melith György [[1556]]-[[1558]] között megerősített kastéllyá fejlesztette, majd [[Izabella királynő]] és fia, [[János Zsigmond]] [[1559]]-ben [[Erdély]] egyik
Az egykori [[erődítmény]] főépülete egy 40x80 méteres területen feküdt, nyugatra néző bejárata felett állhatott a többszintes lakótorony, melyet a környéken ''Fellegvár''-nak neveztek.
Fellegvárról fennmaradt szájhagyomány szerint [[Rákóczi]] egyik embere lakott ott, és a Fellegvárt alagút kötötte össze az Ecsedi várral.
Mások pedig a felhő, tájnyelvi felleg szóhoz kapcsolják. E szerint, ha felleg volt, itt rögtön esett az eső. (W.Vityi Z.: A szalkai fellegvár története)
Ami az [[Ecsedi
Mátészalka helynevei között található még a '''Kő-kert''' , Kő-kert dűlő elnevezés is, mely szintén a Fellegvárral hozható összefüggésbe. Kőkert dűlő kaszáló és szántó volt, a Budai Nagy Antal utca egyik szakasza épült rá. Pesti Frigyesnél erről ez olvasható: "...hagyomány szerént Zalkodi Máténak ősi lakóhelye ezen hellyen vólt, - ma pedig már a város alatt lévő szántóföld azonban igen szép felemelkedett helly." Egy másik forrásban ez áll: "A Kőkert-dűlőn a hagyomány szerint Zalka Máté vára volt." Mindkét forrás Szirmaira vezethető vissza, ő említi a nemlétező Zalka grófot és Máté nevű fiát.
| |||