„Lenin-fiúk” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
143. sor:
Tíz órakor dr. Felföldy államügyész kiadta az utasítást, hogy vezessék elő Max Miksa elitéltet. Utána Kakas Ferenc következett, aki egészen megtört. Az ítélet kihirdetése után megcsókolta a feszületet. Vele is hamarosan végeztek, ezt követően Neumauer-Nagy Gézát, majd Löscher Mártont hozták. A turnust Löbl Mór zárta be.
 
A harmadik csoportot fogadta a legnagyobb érdeklődés. Ebben voltak ugyanis Cserny mellett a legkegyetlenebbek: Bonyháti, a finesz, Papp János, Cserny helyettese és Csomor Gábor, aki szörnyű bestialitással küldte másvilágra a kezei közé került áldozatokat. Csernyék kivégzését megelőzően, 12 őraóra tájban megjelent a közönség között [[Heinrich Ferenc]] kereskedelmi miniszter és [[Beniczky Ödön]] belügyminiszter. Ott volt még Ferry altábornagy főhadnagy fia, Bencze Sándor csendőrtábornok és a hivatalos világ számos előkelősége.
 
Bonyháti Tivadart vezették elő először az államügyész rendeletére, utána Csomor Gábor, majd Papp Sándor következett és legutoljára maradt Cserny József, a terroristák vezére. Az ügyész rendeletére levették Csernyről azt a huszárdolmányt, amelyben az egész főtárgyalást végigülte. A terroristavezér némán és mozdulatlanul állott a bíróság előtt, mialatt az ítéletet felolvasták. Annak végrehajtása utána törvényszéki orvostanárok léptek a bíróság elé és két percnyi vizsgálat után jelentették, hogy a halál beállott. A hullák egy félóráig függtek a bitófákon. Mind a tizennégy kivégzettet még aznap délután az orvostani intézetbe szállították, ahol felboncolták őket.
149. sor:
A Lenin-fiúk másik, Magyarországon maradt csoportjának vezetőit 1919. december 20-án ítélte halálra a budapesti büntetőtörvényszék. Több halálraítélt is a Kúriához fordult kegyelemért, azonban a december 28-án, délben, az ítélőtanács jóvá hagyta az elutasító végzését, miszerint a Kúria nem ad kegyelmet egyik halálra ítélteknek sem. Az ítéletet végrehajtották december 29-én reggel.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/1919-december/bulvar/a-kuria-nem-adott-kegyelmet-a-halalra-itelteknek A Kuria nem adott kegyelmet a halálra itélteknek]</ref> Másnap (1919. december 30.) a [[Budapesti Hírlap]] a következőket írta a kivégzésről:<ref>[http://kuruc.info/r/8/90135/ Korvin-Klein Ottó a bitófán - lapszemle 1919-ből]</ref>
{{idézet|''Fél nyolckor bocsátották be a közönséget a kivégzés színhelyére. Az első öt elítélttel: Horváth Károly, Dögei Imre, [[Gombos Ferenc (pártmunkás)|Gombos Ferenc]], [[Korvin Ottó]], [[László Jenő|László Jenő dr]]. kilenc órára végzett a végrehajtó: Bali Mihály és segédei. Azután kiürítették az udvart és a második csoporthoz új belépőjegyekkel érkezett más közönség érkezett, amely szintén megtöltötte az udvart. Most Dinnyés József, majd [[Szamuely Tibor (népbiztos)|Szamuely]] hóhérai: Sturz Károly, Kovács Lajos és [[Kerekes Árpád|Kohn Kerekes Árpád]] következtek. Egyenként hozták az elítélteket s valamennyivel gyorsan végzett a hóhér. A holttestek félórán át maradtak a bitófán, azután közös hullaterembe vitték őket, ahol 2 óráig maradtak. Délután a törvényszéki orvostani intézetbe vitték a holttesteket.''|Budapesti Hírlap, 1919. december 30.}}
 
== Képek ==
<center>