Főmenü megnyitása

Módosítások

formázás + kiegészítés
| wikicommonscat = Cotinus coggygria
}}
A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=66., 344}}</ref> vagy egyszerűen csak '''cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999"/> ''(Cotinus coggygria)'' a [[szömörcefélék]] ''(Anacardiaceae)'' családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: ''cserzőfa'',<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''parókafa'',<ref name="Csapody–Priszter 1966">{{CitLib|aut=[[Csapody Vera]]|aut2=[[Priszter Szaniszló]]|tit=Magyar növénynevek szótára|ass=Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos|loc=Budapest|red=Mezőgazdasági Kiadó|ann=1966|cap=cserszömörce|pag=42|misc=ISBN nélkül}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> {{forr|''szömörcefaszkumpia,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörce,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörcefa,''<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''szumák,''}}<ref name="Csapody–Priszter 1966"/><ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''timorfa.''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/>
 
== Elterjedése ==
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal).
Magyarországon a Déli-[[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bükk-vidék]], a [[Mecsek]] és a [[Bakony]] hegyeiben, valamint a [[Balaton-felvidék]]en található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.
 
Magyarországon vadon a Déli-[[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bükk-vidék]], a [[Mecsek]] és a [[Bakony]] hegyeiben, valamint a [[Balaton-felvidék]]en található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú,fásszárú (cserje vagy kis fa). A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.
 
== Jellemzői ==
3Leggyakrabban 2-53 méteresméter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8&nbsp;cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. JúniusbanMagyarországon nyílójúniusban virágbugáinyílnak érdekesvirágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág tollas1–5&nbsp;cm-szőröses virágkocsányaikocsányain fejlődő tollas szőrök adják., Színükmelyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradmegmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
 
HazájaA akarsztbokorerdőkben, mérsékelt égöv melegebb zónáibanmeszes, Európátóldolomitos Kínáigkopárokon terjed. Magyarországfordul kbelő. aA legészakibbcserszömörcés-molyhos előfordulásáttölgyes jelzibokorerdő (MoeszCotino-vonalQuercetum pubescentis). Ajellegzetes karsztbokorerdőkben,növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html meszes,Cserszömörce dolomitos- kopárokon fordul előterraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:
:*''''Royal Purple'''' - Piros levelű. A szárazságot csa közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
:*''''Rubrifolius'''' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
:*''''Kanárimadár'''' - Sárga lombú magyar fajta.
:*''''Grace'''' - Erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű. Dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
 
=== Fajtái ===
''Szaporítása:'' Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjuk, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
:*''''Grace'’Grace’''' - Erőserős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű.; Dugványozássaldugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
:*''''Kanárimadár'’Kanárimadár’''' - Sárgasárga lombú magyar fajta.
:*''''Royal’Royal Purple'Purple’''' - Pirospiros levelű.; Aa szárazságot csacsak közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
:*''''Rubrifolius'’Rubrifolius’''' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
 
''Szaporítása:'' Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjukszaporítják, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
 
== Felhasználása ==
NeveA abbólbelőle ered,kinyert hogy azcserzőanyagot állatbőrök cserzésére, (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a [[tímár]]ok a korábbi [[timsó]]s eljárás helyett keleti mintákra a [[szattyán]]t és [[kordován]]t kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
 
Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
 
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drog]] a leveléből készül, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref> Mintegy 4&nbsp;kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1&nbsp;kg drogot ''(Cotini folium),'' aminek 10–30%-a [[ellagsav]]ban gazdag cseranyag.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/>
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drogja]] a levél, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref>
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen)
A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki.
A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is.
 
== Források ==
{{források}}
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
* {{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}
* [http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]
* [http://www.50plusz.hu/topics/gyogynovenytar/herbs/Cserszomorce?id=47 Cserszömörce - 50plusz.hu]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/biologia/fenyok/html/cserjek/szomorce.htm Fák és cserjék - cserszömörce]
21 535

szerkesztés