„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés

A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=66., 344}}</ref> vagy egyszerűen csak '''cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999"/> ''(Cotinus coggygria)'' a [[szömörcefélék]] ''(Anacardiaceae)'' családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: ''cserzőfa'',<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''parókafa'',<ref name="Csapody–Priszter 1966">{{CitLib|aut=[[Csapody Vera]]|aut2=[[Priszter Szaniszló]]|tit=Magyar növénynevek szótára|ass=Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos|loc=Budapest|red=Mezőgazdasági Kiadó|ann=1966|cap=cserszömörce|pag=42|misc=ISBN nélkül}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> {{forr|''szömörcefaszkumpia,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörce,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörcefa,''<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''szumák,''}}<ref name="Csapody–Priszter 1966"/><ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''timorfa.''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/>

3Leggyakrabban 2-53 méteresméter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8&nbsp;cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. JúniusbanMagyarországon nyílójúniusban virágbugáinyílnak érdekesvirágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág tollas1–5&nbsp;cm-szőröses virágkocsányaikocsányain fejlődő tollas szőrök adják., Színükmelyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradmegmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.

HazájaA akarsztbokorerdőkben, mérsékelt égöv melegebb zónáibanmeszes, Európátóldolomitos Kínáigkopárokon terjed. Magyarországfordul kbelő. aA legészakibbcserszömörcés-molyhos előfordulásáttölgyes jelzibokorerdő (MoeszCotino-vonalQuercetum pubescentis). Ajellegzetes karsztbokorerdőkben,növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html meszes,Cserszömörce dolomitos- kopárokon fordul előterraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:

NeveA abbólbelőle ered,kinyert hogy azcserzőanyagot állatbőrök cserzésére, (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a [[tímár]]ok a korábbi [[timsó]]s eljárás helyett keleti mintákra a [[szattyán]]t és [[kordován]]t kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.