„Ajtony vezér” változatai közötti eltérés

 

== Állama ==

Az általa uralt törzsi államának magja a [[Maros]] mente volt, de egészen a [[Körös]] folyóig [[Erdély]] nyugati határáig terjedt ki. Délen Vidin és [[Szörény (település)|Szörény]] határolta. Gazdasági alapja az akkori viszonyok között nagyon nagymértékű állatállomány volt, főként lovak és szarvasmarhák. Ezenfelül az uralma alatt élő népek földművelést is folytattak, és már megjelent az istállózott állattartás. Igen sok pásztort alkalmazott, akik harcilag képzettebbek voltak földművelő társaiknál, ezáltal Ajtony katonai erejének egyik alapjává váltak. Másik fő [[jövedelem]]forrása a marosi sószállítás volt, amin egészen a [[tisza]]i torkolatig mindent megvámoltatott. 1019-ben [[II. Baszileiosz bizánci császár]] főhatósága alá adta magát, és a görögkeleti hitterjesztőket befogadta. I. István 1028-ban lépett fel ellene, amikor külföldi segítségre nem számíthatott, mert a görög uralkodóház kihalt.