A kolostor helyén és környékén állt egykor a történelmi Artasat városa, melyet [[I. Artaxiász örmény király]], az Artaszészida dinasztia első uralkodója alapított és tett meg [[Armenia Magna]] (azaz Nagy-Örményország) fővárosává Kr.e. 189-188-ban, s amelyet római légiók pusztítottak el Kr.u. 163-ban. A jelenlegi [[Artasat]] város a történelmi város romjaitól mintegy 8–10 km-rel északabbra található.
A kolostor története összefonódik [[Világosító Szent Gergely]] (kb. 257 – kb. 331) nevével, aki az intézményesített örmény keresztény egyház alapítója, és akit a legenda szerint az akkor még pogány [[III. Tiridatész örmény király]] (kb. 250–330) a jelenlegi kolostor helyén levő tömlöcbe, egy mély verembe – ez a ma álló kolostor nevének jelentése – vettetett térítő tevékenysége miatt. A király azt gondolta, hogy a veremben élő mérges kígyók halálra marják a foglyot. Gergelyt azonban erős hite megmentette: a kígyók nem marták meg, s Isten megmutatta egy keresztény nőnek rabságának helyét, aki aztán ellátta őt táplálékkal és vízzel. Gergely 13 évig raboskodott a veremben. Eközben Isten megbüntette a keresztényeket üldöző királyt, aki előbb megbolondult, majd vaddisznóvá változott. Később a király nővérének megjelent egy angyal, aki azt az üzenetet hozta, hogy a királyt csak Gergely oldozhatja fel. Már az csodaszámba ment, hogy Gergelyt életben találták a veremben, de azután az is, hogy a király visszaváltozott emberré. Ezután Gergely a királyt és egész udvarnépét megkeresztelte Vagharsapatban, s ezzel Örményország államvallása a kereszténység lett, Világosító Szent Gergely pedig az intézményesített örmény keresztény egyház első katolikosza. <!--Kavar van, mert IV. Tiridatész idején lett államvallás a kereszténység, azaz nem III. Tiridatész idején. Ki zárta verembe, és kit keresztelt meg? Kijön-e valahogyan a 13 év rabság? Az Örmény katolikoszok listája c. szócikk szerint 288–325 között volt katolikosz, 288-ban még I. Narsak szászánida király uralkodott Örményföldön egészen 293-ig, akkortól lesz III. Tiridatész a király 298-ig, majd 298–324 között IV. Tiridatész.-->
